Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az érsek szerint a német munkaerőpiacon kialakult egy szürke zóna, a kelet-európai vándormunkásokat éhbérért dolgoztató ügyeskedők világa, ami minden egyes elemében ellentmond a katolikus egyház szociális tanításainak.
A "munkaerőpiac alagsorában tarthatatlan állapotok uralkodnak" – fogalmazott Zollitsch. Szövetségesre talál a katolikus egyházban, aki ez ellen fellép. A piacgazdaság csak akkor maradhat erős, ha a lakosságot áthatja a tudat, hogy a méltányosság elve alapján működik a rendszer – tette hozzá.
A vállalkozási szerződés intézményével elsősorban az élelmiszeriparban, a vendéglátásban és az építőiparban élnek vissza Németországban. Ennek lényege, hogy a munkáltató nem alkalmazza a munkavállalót, hanem kiadja a munkát egy alvállalkozónak, amely Kelet-Európában toboroz embereket a feladat elvégzéséhez, majd a munkaerőt a megbízó rendelkezésére bocsátja. A munkavállaló így nem élhet az alkalmazotti státussal járó jogokkal, például nem vonatkozik rá a kollektív szerződés és az ágazatban érvényes órabérminimum.
Az alvállalkozó rendszerint kihasználja a munkavállalókat. Jellemző, hogy éhbérért dolgoztatják a kelet-európaiakat és méregdrága, de embertelen tömegszállásokon helyezik el őket.
Franz-Josef Möllenberg, a német élelmiszeripari szakszervezet elnöke szerint a vállalkozási szerződés a német gazdaság bizonyos területein "a modern rabszolga-kereskedelem üzleti modelljeként működik". Elsősorban a húsiparra jellemzőek a visszaélések, ebben az ágazatban a német vállalkozások egy része "maffiamódszerekkel" dolgozik.
A szakszervezeti vezető szerint a hústermékek forgalmazásában be kell vezetni egy új védjegyrendszert. Az elképzelés szerint az úgynevezett szociális védjegy azt tanúsítja, hogy a terméket törvényes és méltányos munkajogi konstrukcióban állították el. "Nemcsak az állatoknak és a növényeknek jár védelem, hanem az embereknek is" – mondta Möllenberg a Focus hétfői számában megjelenő összeállításban.
Munkaadói érdekképviseletek szerint a vállalkozási szerződés jól bevált intézmény, amelyen nem szükséges változtatni, a visszaélésekkel szemben pedig a munkaügyi ellenőrzés fokozásával kell fellépni.
