Nem elég azonban a felmondásra (és más megszüntető iratra) vonatkozó előírásokat betartani, a felek közötti kapcsolat lezárásának is szabályozott rendje van, a szálakat ennek megfelelően kell elvarrni - mondta dr. Fésü Gizella, a D.A.S. Jogszerviz szakértője a hvg.hu-nak. Mindez független attól is, hogy a munkaviszony esetleg a másik fél akaratából szűnik meg, az alábbi kötelezettségeket ebben az esetben is teljesíteni kell, elmaradásuk esetén a felelős számon kérhető.

Meddig és mikor jár a munkabér, ha küszöbön a munkaviszony megszűnése?

Kezdjük rögtön a munkavállalók számára legfontosabbal: a munkabérrel. A munkabér a munkavállalót a munkaviszony utolsó napjáig megilleti, és akkor is, arra az időre is jár, amikor a munkavállalót a munkavégzés alól felmentették (tart még a munkaviszony, de már nem végez munkát). 

A mikor kérdését illetően, ha a munkaviszony felmondással szűnik meg, legkésőbb az utolsó munkában töltött napot követő ötödik munkanapon ki kell fizetni a munkabért.

Fontos, hogy az utolsó munkában töltött nap és a munkaviszony utolsó napja nem feltételen esik egybe - tette hozzá a D.A.S. Jogszerviz szakértője. Így például munkáltatói felmondás esetén, a munkavégzés legalább fele alól mentesül a munkavállaló, amikor is már lehet újabb állás után nézni. Ebben az esetben az utolsó munkában töltött nap az lesz, amikor még dolgoznia kell a munkavállalónak, a munkaviszony vége pedig a felmentési idő vége.    

Megszűnhet a munkaviszony másként is, így nem felmondással, hanem például azonnali hatályú felmondással, vagy közös megegyezéssel. Ezekben az esetekben legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő ötödik munkanapon a fizetést meg kell kapnia a munkavállalónak. 

Mit lehet tenni, ha a munkabér mégsem érkezik meg időben a számlára? 

Fenti határidőket követően néhány napot még mindenképpen érdemes lehet várni. Utána először a munkáltatónál célszerű érdeklődni, mi lehet a nem teljesítés oka. Gyakran egy jól elkészített és indokolt felszólító levél is segít. Eredménytelenség esetén azonban már nincs mit tenni, mint bíróság elé vinni az ügyet, majd siker esetén kamatokkal együtt behajtani a követelést. Az igény érvényesítése annyiban könnyített, hogy az eljárási illetékét és az eljárás során felmerülő egyéb költségeket (pl. tanú, szakértő díja) az eljárás elején és alatta megfizetni nem szükséges. Arra azonban mindenképpen számítani kell, hogy ha nem sikerül megnyerni az ügyet vagy nem teljes egészében ítélik meg a követelést, az eljárás végén a perköltséget vagy annak arányos részét meg kell fizetni.   

Kilépő papírok nélkül nehéz a boldogulás

A munkabéren kívül a munkáltató feladata a munkaviszony végén meghatározott iratok kiadása is, amik azért különösen fontosak, mert a további elhelyezkedéshez szükségesek, ezeket az újabb munkáltató kérheti (pl. az eddig kivett szabadságok igazolására). Az iratok kiadására az időpontot illetően ugyanaz a határidő, mint a munkabér kifizetésénél.

Hogy miket kell megkapni? Ezek elsősorban az adó- és társadalombiztosítási igazolásokat jelentik.  Nem szabad kimaradnia az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapnak sem.

Előfordulhat, hogy a munkáltató megtagadja az iratok kiadását. Bár nem jelent azonnali megoldást, a munkaügyi hatóságokhoz lehet fordulni. Ezen felül még a munkavállaló kára is érvényesíthető a munkáltatóval szemben, ha sikerül bizonyítani, hogy a kilépő papírok birtokában el tudott volna helyezkedni és elmaradt jövedelme keletkezett. 

A munkavállaló sem maradhat tétlen: a munkakör átadása és búcsú az átvett tárgyaktól
A munkavállaló legfontosabb feladata munkakörének egy kijelölt kolléga részére történő átadása és a munkáltatóval történő elszámolás. Mindennek úgy kell megtörténnie, hogy a munkáltató működését a munkavállaló távozása lehetőleg ne zavarja meg (pl. ne dőljön össze egy osztály működése). Ennek keretében megfelelő tájékoztatást kell adni a folyamatban levő ügyekről, fontos határidőkről, valamint minden egyéb lényeges körülményről. Hogy egészen pontosan mit takar ez a kötelezettség, az mindig az adott munkakörhöz igazodik. Emellett a munkavállalónak legkésőbb az utolsó munkában töltött napon vissza kell adnia a munka végzéséhez átvett eszközöket (telefon, laptop, gépkocsi).

Egy jó referencia kincset érhet

A lehetőségekhez képest érdemes békében elválni, többek között azért is, mert ki tudja, lesz-e még szükség a munkáltató ajánlására, értékelésére a későbbiekben (például mert már így van meghirdetve egy állás, vagy valamely potenciális munkáltató ragaszkodik hozzá). Az értékelés készítése nem csak lehetőség a munkáltató részéről, kérés esetén el kell készítenie.

dr. Fésü Gizella elmondta, hogy a jogszabály szerint ugyanis legalább egy éves munkaviszony esetén értékelés kérhető már a munkaviszony megszűnésekor, valamint innentől számított egy éven belül. Célszerű az értékelést, referenciát rögtön a munkaviszony megszűnésekor kérni, később már nehezebb ezzel a kéréssel kopogtatni. Arra természetesen nem kötelezhető a munkáltató, hogy az értékelésben csak pozitív dolgokat írjon a munkavállalóról.

Azt azonban szem előtt kell tartania, hogy még ha az értékelés nem is kedvező, a munkavállaló személyhez fűződő jogait (pl. emberi méltóságát) nem sértheti. Ha pedig a munkáltató elveti a sulykot, és valótlan dolgokat állít, bíróságtól lehet kérni a megfelelő módosítást, vagy akár az irat teljes megsemmisítését is.