Kattintáspróba

Vállalkozóként az a legnehezebb, hogy megtaláljuk, mi az érdekes a mondanivalónkban. A legegyszerűbb megoldás erre a problémára az, ha végiggondoljuk: mire kattintanánk, mit olvasnánk el mi magunk is. Az például keveseket érdekel, ha egy kertészet nyer az átlagember számára ismeretlen díjat. Az viszont már izgalmas lehet, ha felhívja a figyelmet, hogy a vasárnapi boltbezárással ő is rosszabbul járt.

Nem pr, hanem sztori

Ahhoz, hogy kitűnjünk a több száz e-mail közül, bátorságra van szükség. El kell felejteni a hagyományos módszereket, azaz hogy minél többet írjunk a cégről, vagy épp a gyáravatóról. Gondoljuk inkább végig helyette, milyen sztori van az üzenetünk mögött, mi az, ami inspirálhatja az olvasót. Ha a termékünk embereknek segít, akkor ne a termékre fókuszáljunk, hanem azokat a problémákat mutassuk be, amin segíthet. Ha egy versenysorozatról írnánk közleményt, ne a szervezőt, hanem a győztest emeljük a középpontba, és írjuk le, miért lehet ő példakép.

Cikk legyen, ne közlemény

Valószínűleg nyilvánosan egyetlen újságíró sem ismerné el, hogy életében legalább egyszer rakott már ki közleményt egy az egyben, de talán azt sem, hogy átmásolt belőle jó néhány mondatot. Pedig sokszor előfordul, hogy gyorsabb és egyszerűbb a ctrl C – ctrl V billentyűkombinációk megnyomása, mint új cikk megírása. Nem mindig és mindenhol működik ugyan, de ha a közleményt szinte „nyomdakészen” küldjük el, és a szerkesztőnek legfeljebb új címet kell adnia, máris nagyobb az esélye a megjelenésnek. A közleménynek legyen mindig címe, leadje, továbbá legyen benne megszólaló is, aki a céges PR-blablán kívül valami hasznosat, elgondolkodtatót vagy címben kiemelhetőt is tud mondani.

Küldjük a megfelelő helyre

Habár egyre több szerkesztőségben alakítanak ki newsroomot a napi hírek megírására, az újságírók még egy-egy rovaton belül is specializálódnak bizonyos témákra. Így például a gazdaság rovaton belül valaki a pénzügyekhez, más a vállalkozásokhoz ért jobban. Közleményeinket próbáljuk a központi e-mail címek helyett az adott témával foglalkozó újságíró közvetlen címére küldeni. Gyakori hiba, hogy a cégek a főszerkesztőnek küldik el a közleményt, abban bízva, hogy ő majd kiadja a megfelelő munkatársnak a témát – csakhogy neki a legritkább esetben van ideje a hozzá befutó levelek mindegyikének átböngészésére.

Tiltott szavak és kifejezések

Egy közleményt nehéz megírni úgy, hogy az ne legyen közhelyes, unalmas vagy éppen szenzációhajhász. Főleg úgy, hogy az újságírók meglehetősen rigolyásak jó néhány szóra. Így ha ezek szerepelnek benne, jó eséllyel helyezik át levelünket a kukába. Hogy miért? Mert ennyi cég és termék nem lehet a legjobb, a legnagyobb és trendi. Kerülendő kifejezések: bármelyik, amelyik azzal kezdődik, hogy „leg”; a „került megrendezésre” és más hasonló, a rendőrségi közlemények nyelvét megidéző kifejezések; valamint a gyanút ébresztő „egyedülálló”, „forradalmi”, „innovatív”, „piacvezető” és „exkluzív” jelzők.

Kerülendő magatartások

Amivel biztosan elvágja magát valaki egy újságírónál, ha a közlemény kiküldése után pár órával telefonon érdeklődik az anyag sorsáról. Biztos, hogy minden vállalkozás számára a saját közleménye a legfontosabb, de ha mindenki így gondolkodna, az újságíró telefonja nagyjából kétpercenként csörögne. Ha a közlendőnk érdekes, úgyis foglalkoznak majd vele, és az újságíró nyaggatására szánt energiát fordítsuk inkább a vonzó tartalom kialakítására. Ha mégis eszünkbe jut felhívni az újságírót, legyen legalább egy érvünk arra, miért lehet érdekes az anyagunk az adott lap olvasói számára. Már csak azért is, mert arra a „népszerű” kérdésre, hogy „miért nem jelenik meg?”, kevés újságíró kezd el magyarázkodni.

Fontos apróságok

Két napig tartó levéláradatot indított el az Állami Számvevőszék azzal a közleményes levelével, amelyhez nem titkos másolatként fűzte hozzá a címzetteket. Ez ugyanis jó pár éve remek alkalom az újságíróknak a trollkodásra, vagyis hogy a „válasz mindenkinek” gomb megnyomásával a küldő orra előtt beszéljék meg az aznapi ebédmenüt, vagy hogy éppen hol lesz a következő újságírós buli. Fontos az is, hogy bemásolva és csatolt dokumentumban is elküldjük a közleményt, de ne .zip vagy .pdf formátumban. Az előbbit ugyanis a címzett el sem kezdi kicsomagolni, az utóbbiban pedig nehéz – vagy ha le van tiltva, lehetetlen – szerkeszteni.

A fenti cikket teljes terjedelmében elolvashatja a HVG Extra Business 2017/2-es számában.

A magazin friss lapszámában kreatív szakmák gyakorlataiból mutatunk mintát azok számára, akik fejlődni szeretnének, vagy akár csapatot, vállalatot vezetnek folyamatosan megújuló környezetben. A lapban emellett kiemelten foglalkozunk a kreativitáshoz szorosan kötődő dizájntémákkal is. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel!

Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!