EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Az adóhivatal általában az ellen indít vagyonosodási vizsgálatot, aki többet költ, mint amennyi jövedelmet bevall. Az 50 millió feletti tagi kölcsönök és a 100 milliós ingatlanok mellett most azokra is sor kerülhet, akiknek látszólag nincs mit a tejbe aprítaniuk. Mit tehet az, aki szeretné megúszni az ellenőrzést, és milyen szankciói vannak az eltitkolt jövedelemnek? Ismerje meg a hvg.hu által összegyűjtött legális kiskapukat!
Törvényes kiskapuk |
Ajándékozás: célszerű a megvalósult, de szerződésbe nem foglalt ügyleteket, mint például az ajándékozás, írásban rögzíteni – javasolja Kocsis Zoltán. Figyelembe kell venni, hogy az ajándékozás illetékköteles, így azután az illetéket és szankcióit is le kell róni. Adóbevallási kötelezettség alá nem eső bevétel a természetbeni juttatás is. Személyi kölcsön: ha például a vizsgált adózó 2004-ben kölcsönt kapott, akkor a kölcsönadó korábbi évek ingatlan eladásai, munka és egyéb jövedelmei fedezetet jelenthetnek számára. Miután a kölcsönadó bevallásait az adóhatóság megvizsgálja, ezért az adó alá nem eső bevétel is fedezetet jelenthet. A vagyon eredetét igazolhatja akár rokon is, de fenáll a veszély, hogy a tanúskodó személyt is elkezdik vizsgálni. Amennyiben nem volt elég legális forrása a kölcsönnyújtáshoz, nem veszik figyelembe a nyilatkozatát – tájékoztat dr. Marosi Andrea adószakértő. Céges kölcsön: ha gazdasági társaság adott kölcsön a vizsgált személynek, előtte érdemes átnézni a társaság könyvelését, hogy elegendő forrása volt-e, és a könyvelési tételek között fel vannak-e tüntetve ezek az összegek. (A közjegyzői okirat nem bizonyíték a kölcsön tényleges megtörténtére, illetve arra, hogy a kölcsönadónak volt e forrása a kölcsönadásra.) Örökség: Ez egy olyan bizonyíték amely az elévülést megelőző időszakra vonatkozóan is helytálló. Okirati felhasználhatósága jelentős. Bérbeadás: amennyiben nem osztalékként veszi ki pénzét, hanem ingatlanját adja bérbe vállalkozásának, igazolt bevétele származik. Így kedvezőbb adózási feltételekkel juthat magáncélú felhasználású jövedelemhez, amellyel igazolhatja vagyongyarapodását is. |
Ez a hiány akár többszörösére nőhet, mivel az APEH tízezer vizsgálatot tervez idén, szemben a tavaly novemberig elvégzett 625 revízióval. Jóllehet, szakértők szerint ez a terv teljesíthetetlen. De sokan így is áldozatai lehetnek a revíziónak, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az aktív munkát végzők között sokan „klasszikus értelembe vett” alkalmazottak, köztisztviselők, valamint közalkalmazottak – mondja Kocsis Zoltán, a Vilmányi Ügyvédi Iroda munkatársa.
Rizikós ügyletek
Különösen nagy az ellenőrzés kockázata azoknál a vállalkozásoknál, ahol az üzletmenet érdekében nagy összegű, 50 millió forintot meghaladó tagi kölcsönt, betétet nyújtott a tulajdonos. Ez esetben ugyanis azt feltételezhetik, hogy azért kell időről időre feltőkésíteni a céget, mert az abban képződött nyereséget már elköltötték. A cégeknek tavaly december 31-ig volt lehetőségük arra, hogy 10 százalékos adókulccsal kivegyék a felhalmozódott pénztárhiányt saját felhasználásra. A hivatal ezért még több figyelmet fordít a tagi kölcsönök ellenőrzésére az idei évtől.
Vizsgálódásra adhat okot az is, ha a tulajdonosok úgy vettek ki pénzt a cégből, annak házipénztárából vagy bankszámlájáról, hogy nem fizették meg azután az osztalékot terhelő adókat. Vagy mondjuk, ha a társaságon belül nagyértékű, 100 millió forint feletti ingatlanok, ingóságok adtak el és vásároltak, de nem stimmelnek a gépjármű- és az ingatlan-illetékbevallások és a jövedelembevallások összegei.
Az APEH-nak ugyanis az idei évtől naprakész információja van az ingatlan-adásvételek értékéről, hiszen az illetékhivatal 2007-től már az adóhivatal része.
Olyan egyéni vállalkozók is fokozottabban számíthatnak vagyonosodási vizsgálatra, akiknek nincs vállalkozói kivétből vagy osztalékból származó jövedelmük. Nincsenek jobb helyzetben a már több éve működő és veszteséges vállalkozások sem. A pénzt elnyelő cégek ugyanis azt a gyanút kelthetik, hogy a működés további fenntartása mellett az adó jogszabályokat is sértő indokok, érdekek szólhatnak.
Vigyázat – nem kibúvó! |
A megszerzett jövedelmet minden esetben igazolnia kell a vizsgálat alá vont személynek itthon és külföldön egyaránt. Külföldi országban az APEH csak a külföldi hatósággal együttműködve vizsgálódhat. Az együttműködést elutasítani viszont kizárólag igazolt indokkal lehetséges - figyelmeztet dr. Marosi Andrea adószakértő. |
Az APEH rákérdezhet a:
- megtakarítások mértékére;
- külföldről származó bevételekre;
- tulajdonában lévő gépjárművekre;
- bankszámláira;
- megélhetésére fordított összegekre.
Ezután az adóhivatal jegyzőkönyvbe foglalja az ügy tényállását, a nyilatkozatokat, bizonyítékokat, a felmerült indokokat és a megállapítást, amelyre 15 napon belül adózó vagy jogi képviselője észrevételt tehet. Amennyiben az adózó közhiteles bizonylatokkal igazolni tudja az elévülési időn (5+1 év) túli vagyongyarapodását, illetve, hogy bejelentett jövedelme (munkaviszony, egyéb bevételek, bérbeadás) kiadásaival, életszínvonalával összhangban áll, elkerülheti, hogy az APEH kedvezőtlen megállapítással zárja a vizsgálatot.
Célszerű időben cselekedni, mert egy elrontott nyilatkozat, a be nem csatolt dokumentumok s a fel nem hozott érvek esetén ez a 15 nap nagyon rövid idő arra, hogy hatékonyan érdemben vitatni lehessen a jegyzőkönyvet. Pedig ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a revizor megállapításait saját hatáskörben módosíthassa - hívja fel a figyelmet Kocsis Zoltán.
Ha az egyes vagyontárgyak bekerülési értéke magasabb, mint a vizsgált személy szja-bevallásaiban szereplő jövedelem, igazolnia kell a különbözet adózott eredetét. Aki nem tudja bizonyítani, hogy részben vagy egészben adózott jövedelemből fedezte vásárlásait, azt az APEH megbünteti jövedelme eltitkolásáért. Nemcsak a megállapított különbözeti összegre eső adót kell kifizetnie, de a megállapított adóhiány akár 50 százalékára rúgó bírságot és a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét is. Ez esetben az adóhatóság az elévülési időn túl is vizsgálódhat, és kérhet be akár már megszűnt bankszámlaadatokat is.
Tippek vizsgálat idejére |
- Semmiféleképpen se tegyen nyilatkozatot ügyvéd jelenléte nélkül! - Ne indítson önrevíziót a vizsgálat megkezdését követően! |
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
Az orosz területek sérthetetlenségéről az alkotmány rendelkezik, ezért nincs miről beszélni.
Újabb fronton kezdett zavarba ejtő szélmalomharcba a Fradi elnöke.