Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Hogy lehet a legolcsóbban megúszni két betéti társaág egyidejű megszüntetését? Kell-e ajándákozási illetéket fizetnie a szülőnek, ha ingatlanból származó jövedelmét gyermekének adja? Mi alapján kapja a juttatásokat a táppénzen lévő kismama, ha egyéni vállalkozó? Olvasóink kérdéseire Béres Molnár Gergely, a hvg.hu adószakértője válaszol.
Szakpe Szilvia
Testvéremmel együtt két bt., valamint egy kft. tulajdonosai vagyunk, és egyik ismerősünktől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy összességében a legolcsóbb módja a két bt-énk megszüntetésének az, hogy beolvasszuk azokat a kft-ébe. Én azonban kétkedéssel fogadom ezt, tekintettel arra, hogy a beolvadásnál könyvvizsgálót is igénybe kell venni, valamint a cégeljárás illetéke is elsőre magasabbnak tűnik. Akkor mi lehet az alapja, hogy mégis ezt javasolta? Mindent együttvéve igaza lehet?
A felmerülő költségek és adminisztratív terhek szempontjából lehet megvizsgálni az előnyöket és a hátrányokat.
Ha a ténylegesen kifizetetendő költségeket nézzük, akkor egyetértek Önnel, mert az átalakulással, beolvadással kapcsolatos illetékek és költségek lényegesen magasabbak a végelszámolással kapcsolatos költségeknél. Az átalakulás cégbírósági költségei:
• Illeték 50.000 Ft
• Közzétételi díj elektronikus eljárásban 3.000 Ft
• Közzétételi díj nem elektronikus eljárásban 15.000 Ft
• Meghirdetés a Cégközlönyben két alkalommal 30.000 Ft
Az átalakulási vagyonmérleg hitelesítéséhez könyvvizsgálót is igénybe kell venni. A könyvelési és az ügyvédi költségek az átalakulásnál a gyakorlat szerint magasabbak, mint a végelszámolásnál.
Ha a betéti társaságok végelszámolással szűnnek meg, akkor cégenként 15.000 Ft az illeték, a közzététel költsége 3.000 Ft elektronikus eljárás esetében, illetve 7.000 Ft hagyományos esetben. A cégeknek csak akkor kell meghirdetniük a Cégközlönyben a végelszámolási hirdetményt, ha a gyorsított végelszámolási eljárást választják. Ennek költsége 15.000 Ft cégenként.
Ha a megszűnéssel kapcsolatos adminisztratív terheket nézzük, akkor valószínű a beolvadás az egyszerűbb megoldás, mert ilyen esetekben nem kell a végelszámolással kapcsolatos – nem egyszerű - eljárást elvégezni. Ugyanakkor az adminisztratív terheknek is lehet költségvonzata, ilyen például a könyvelés, az adóbevallások és az iratelhelyezések költségei, de a ráfordított idő sem mellékes.
A betéti társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a végelszámolás egyszerűsített módon is lefolytatható akkor, ha a társaság a végelszámolás megindításáról szóló határozatától számított harminc napon belül valamennyi tartozását kiegyenlíti. Ilyenkor a végelszámoló személyét, a végelszámolás megindulását (a jogutód nélküli megszűnésről szóló határozattal együtt) elegendő a végelszámolás megtörténtével (az ehhez előírt mellékletek csatolásával) együtt bejelenteni a cégbírósághoz, amely rendelkezik a társaság törléséről és annak közzétételéről.
Lényeges különbség az is, hogy az átalakulás nem jelenti az átalakult társaságok azonnali APEH ellenőrzését, ellentétben a megszűnéssel. Az adózás rendjéről szóló törvény alapján kötelező adóhatósági ellenőrzést lefolytatni annál a cégnél, melynek végelszámolásáról döntöttek. A végelszámolás elrendelését követően a cég korábbi vezető tisztségviselője a kezdő időpontot megelőző nappal köteles tevékenységzáró beszámolót készíteni, a végelszámolót tájékoztatni a folyamatban lévő ügyekről, átadni számára az iratanyagot.
A végelszámoló a fenti adatok alapján elkészíti a végelszámolási nyitómérleget, majd a hitelezők bejelentései alapján korrigálja azt, az eljárás befejezésekor pedig benyújtja a legfőbb szerv elé az adóbevallásokat, a beszámolót, a mérleget és a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyás céljából. A végelszámolás kezdő időpontját megelőző (tevékenységzáró) és az eljárás alatti időszakra vonatkozó revíziót az adóhatóság a végelszámoló által készített záró adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles befejezni. A kérdésére helyes válasz – véleményem szerint - csak a konkrét tények birtokában adható.
Dredán Ilona
A férjem szülei eladják az egyik ingatlanukat és a 2 gyermeküknek szeretnék adni a bejövő bevételt, mely az új adótörvény szerint adómentes lesz. Azt a részt, amelyet a férjem kap, ingatlanvásárlásra szeretnénk fordítani. Az lenne a kérdésem, hogy kell-e ez után nekünk ajándékozási illetéket fizetni. Ha igen hány százalékot, illetve a törvényben lévő takarékbetétkönyv átruházásával ez elkerülhető lenne-e?
Az ajándékozási illeték általános mértéke szülő-gyermek kapcsolatban 18 millió forintig 11 százalék, 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18 százalék, valamint a 35 millió forint feletti rész után 21 százalék. Az illetékekről szóló törvény alapján mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése. Takarékbetétnek minősül a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és annak kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és annak kamatát. Tehát a takarékbetét fogalomkörébe tartozó pénzátadással törvényesen elkerülhető az illetékfizetés.
petobetty
Egyéni vállalkozó vagyok, öt hónapos kismama, jelenleg táppénzen. 2007. november 11-én mentem táppénzre, elvileg a táppénzt 2006. év alapján kapom (eddig még nem kaptam), minimálbérem volt akkor. A 2007-es évemnél már több lett a jövedelmem, de ezt is sajnos módosítani kell önellenőrzéssel, mert nem vállalkozói kivéttel lett a többlet, hanem osztalékként, ami később nem számít bele a Tgyás-ba. Azt olvastam az OEP honlapján, ha egy napra is ebben az évben visszamennék dolgozni, tehát megszakadna a folyamatos táppénz, akkor az idén a szülésig (július) már a 2007. év alapján kapnám a táppénzt. Igaz ez rám is, mint egyéni vállalkozóra? Ha nem szakad meg a folyamatos táppénzem, akkor mi alapján kapom a szülés utáni juttatásokat?
A biztosított egyéni vállalkozó táppénz-megállapítása a táppénzre vonatkozó általános szabályok szerint történik. A táppénz összegét az általános szabályok szerint kell kiszámítani, ezért az egyéni vállalkozóként elért, bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet (kivétet) rendszeres jövedelemnek kell tekinteni.
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. §-a szerint a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. Így a 2007. évi kereseti adatokat kell figyelembe venni a számításnál, ha Önnél a táppénzre jogosultság kezdő napja 2008. év egyik napja lesz. Ez a rendelkezés független az egyéni vállalkozói státusztól.Az egészségbiztosítási pénzellátás (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.
A táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély összegét, ha a biztosított rendelkezik az irányadó időszakban a terhességi-gyermekágyi segély kezdő napját megelőző naptári évben, vagy közvetlenül megelőzően visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel. Így az Ön a terhességi-gyermekágyi segélyének összege a 2007. évi kereseti adatai alapján lesz meghatározva. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70%-a, mely nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-át. A gyermekgondozási díj összegének megállapításánál csak azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.
A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset megállapítása két módon történhet.A táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani a gyermekgondozási díj összegét, ha Ön a gyermekgondozási díj kezdő napját megelőző naptári évben vagy azt közvetlenül megelőzően 180 nap naptári jövedelemmel rendelkezett. Valószínű az Önnél a gyed kezdő időpontja már 2009. évben lesz, ezért a gyermekgondozási díj összegének megállapítása a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján lesz megállapítva, ha addig nem változik a szabályozás.
Béres Molnár Gergely
könyvvizsgáló, adószakértő
www.e-audit.eu
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.