Tetszett a cikk?

Az egyik legjobban agyonhallgatott javaslat a 2009-es adóztatási elképzelésekben az, hogy a betéti társaságok tagjai akkor is „bérszerűen" adóznának a jövedelmük egy része után, ha az osztalék - mutat rá Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke.

A betéti társaságok megpiszkálása diszkriminatív (és ezzel alkotmányos aggályokat is felvet) azzal, hogy kizárólag az esetükben, a jelentős, (30 százalék) feletti részesedés esetén hiába állapítanak meg osztalékot, az "személyes közreműködői részesedés" címen nem különadózó, hanem összevonandó jövedelem lesz. Ne felejtsük el, a betéti társaságban való részesedés független ok attól, hogy más adózókkal szemben a 30 százaléknál nagyobb vagyoni betéttel rendelkező magánszemély ne juthasson különadózó jövedelemként osztalékhoz, csak a KSH átlagkereset határa felett. Sérül a szektorsemlegesség elve, hiszen az egyéni vállalkozó esetében nincs ilyen kitétel, a Kft. esetében sem. Az intézkedés hatására - ahol ez lényeges - a beltag - kültag mellé újabb tagok lépnek be, biztosítva ezzel a felosztást.

Nem gondol a jogszabályt előkészítő arra sem, hogy az égvilágon semmi akadálya, hogy a 25 százalékkal rendelkező beltag - a többi tag egyetértésével, őket a döntésből nem kizárva, hanem azzal egyetértve - az összes osztalékot magának szerezze meg. Nem világos, hogy a 60 nap hogyan funkcionál, ha éppen május 1-én állapítják meg a jövedelmet. Ekkor a +60 nap pontosan június 30-ra esik, vagyis július 12-én kell bevallani, vagy június 30-án kell levonni az adót, vagy június 30-ig nem lehet azt egyáltalán kifizetni sem? Amúgy Ruszin Zsolt megjegyzi az Adófórumnak, hogy az "egyszerűbb" könyvelést vezető pl. kereskedelmi kisvállalkozások adminisztrációján belül a bérszámfejtésük bonyolultabb lenne, és adóelkerülésre ösztönöz, miután más vállalkozási típusokban nincs ilyen megfontolású adóztatás.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!