Tetszett a cikk?

A jelenlegi áfatörvényből bizonyos gazdasági események adókövetkezményeinek meghatározásánál három-négy verzió is kiolvasható, ha az ember értelmezni kezdi. Az APEH – az eddigi tapasztalatok alapján – ígéretéhez híven méltányosan jár el az ellenőrzések során, bár nem árt ez irányú ígéretükre emlékeztetni őket az ellenőrzési jegyzőkönyv átvétele után.

Az adóköteles, adóáthárítással történő ingatlanértékesítés az, amikor áfával növelt összegben kell eladni az ingatlant, vagyis az áfát az eladónak fel kell tüntetnie a számlán, s az ügyeletet követően be kell fizetnie – mondta Vira Sándor az áfatörvényt értelmező Saldo-konferencián elhangzó előadásában. Ez esetben tehát fő szabályként nincs fordított adózás.

Ezek az esetek, ha:

- az ingatlan első, rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, de már építés alatt áll;
- az első használatbavétel megtörtént ugyan, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése (tehát nem a használatbavételi engedély dátuma, hanem a jogerőre emelkedéséről szóló határozat dátuma) és az értékesítés között még nem telt el két év;
- építési telekről van szó (csak az önkormányzat tud nyilatkozni arról, hogy ebbe a kategóriába tartozik-e);
- adóalanynak egyébként nem minősülő személy sorozatosan értékesít ingatlant.

Adófizetés alól mentesül az eladó, ha az ingatlant kizárólag (a törvény 85-86-es paragrafusban felsoroltak) termékértékesítéshez, szolgáltatásokhoz használta és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott. Ilyen például, ha egy fogorvos rendelőt építtet (a fogorvosi tevékenység tárgyi adómentes) és azt a használatba vételi engedélyt követő két éven belül eladja. A két éven belüli eladás alapesetben áfás, de itt tárgyi adómentes tevékenységről beszélünk, így az értékesítést is tárgyi mentesen kell realizálni.

A cikk folytatását olvassa el itt!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!