A pénzintézetek adózását közvetlenül - illetve az ügyfeleiken keresztül közvetetten is - több helyen, különböző adónemekben érinthetik a jövő év január elsejétől várhatóan életbe lépő új adótörvények. Az elfogadott törvénycsomag szakmailag előremutató könnyítések mellett új adminisztrációs feladatokat is előír a pénzintézeti szektor számára. Kedvező változás, hogy immár a hitelintézetek is alkalmazhatják a veszteségelhatárolás intézményét - első alkalommal a 2009. évi negatív adóalap esetében. Ezzel összefüggő általános könnyebbség, hogy megszűnik a veszteségelhatároláshoz kapcsolódó engedélykérési kötelezettség.

Kutatás-fejlesztés – kedvezmények és támogatások

Nemzetközi példák alapján a pénzintézeti szektorban aktív társaságok teljes bérköltségének mintegy 1,5 százaléka jellemzően elismert K+F költségnek minősül - emelte ki Veszprémi István, a Deloitte szakértője. A Deloitte felmérései szerint a kutatás-fejlesztés címén igénybe vehető kedvezmények a hazai pénzintézeti szektorban ehhez képest jóformán kihasználatlanok - holott a bankszakmai és biztosítási területen számos tevékenység minősülhet kutatás-fejlesztésnek. A bankok gyakran nem is tudnak ezekről a lehetőségekről, pedig nemcsak az adójogszabályok - így a társasági adótörvény, a különadóról szóló törvény, illetve 2010-től az iparűzési adóról szóló törvény - által biztosított kedvezmények állnak a rendelkezésükre. Mindezen felül a pénzintézetek egyes tevékenységeikhez jelentős, akár több százmillió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak, elsősorban EU-társfinanszírozott forrásokból.

A K+F jellegű tevékenységek körét az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) úgynevezett Frascati-kézikönyve egyértelműen meghatározza. Ennek értelmében a pénzintézeti szektorban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősülhet például a pénzügyi kockázatelemzéssel kapcsolatos matematikai kutatás, a hitelkockázati modellek kidolgozása, vagy az otthonról lebonyolítható bankügyletekhez szükséges új szoftverek kísérleti fejlesztése.

Szintén kutatás-fejlesztési tevékenységről beszélhetünk, ha a pénzintézet új típusú számlavezetési és bankrendszerek kialakítása céljából fejleszti a fogyasztói szokások vizsgálatának technikáit, továbbá ha olyan új, vagy új természetű kockázatok felismerését szolgáló kutatásokat végez, amelyeket a biztosítási szerződések kötésénél számításba kell venni. A kézikönyv értelmében K+F tevékenységnek minősül az adósminősítési, hitelbírálati rendszerek fejlesztése, vagy például azon társadalmi jelenségek kutatása is, amelyek hatással vannak az egészség- vagy nyugdíjbiztosítások újabb típusaira. Szintén ide sorolhatóak az elektronikus bank- és biztosítási ügyletekkel, az internetes szolgáltatásokkal és a számítógépes kereskedelemmel kapcsolatos pénzintézeti K+F tevékenységek is.

Áfatörvény

Az új áfacsomag az üzleti környezetben újradefiniálja a teljesítés helyét, vagyis a főszabály értelmében a teljesítési hely a jövőben ott lesz, ahol a szolgáltatást igénybe vevő alany letelepedett. A pénzintézeteknek mindenekelőtt a változással összefüggő adminisztrációs kötelezettségre kell felkészülniük; ez azt jelenti, hogy összesítő nyilatkozatot kell benyújtaniuk azon európai uniós tagállamban teljesített ügyleteikről, amelyek a teljesítés helye szerint adókötelesnek minősülnek, emellett azokról az igénybe vett szolgáltatásokról, amelyekre vonatkozóan Magyarországon adókötelezettség áll fenn.

Emiatt a pénzügyi intézményeknek fel kell térképezniük szolgáltatásaikat, illetve alapvető információkkal kell rendelkezniük arról, hogy más tagállamban hogyan kezelik e szolgáltatásokat. Az összesítő nyilatkozat benyújtását - amely a jogkövetkezmények tekintetében bevallásnak minősül - a jogalkotó az áfabevallás gyakoriságához köti, és a vállalkozásokat elektronikus bevallásra kötelezi. A változás lényege, hogy míg eddig csak a termékértékesítésekről kellett rendszeres összesítést benyújtani, ezentúl a szolgáltatásnyújtásokra is kiterjed a kötelezettség, ami érintheti a pénzintézeti szektor szereplőit.

Az adóvisszatérítés uniós szabályainak változása

Mivel a pénzintézeti szektor szolgáltatásai a törvények értelmében mindeddig alapvetően tárgyi adómentesnek számítottak, a bankok és biztosítók nem igényelhették vissza a külföldön vásárolt szolgáltatások (utazási költségek, üzleti tárgyalásokkal kapcsolatos kiadások, például terembérlet) után megfizetett adót. Az uniós áfairányelv változásával összhangban ugyanakkor jövőre az áfavisszatérítés teljes rendszere átalakul, így a külföldön üzleti szolgáltatások után megfizetett összeget a pénzintézetek visszaigényelhetik, igaz, csak abban az arányban, amelyben az érintett hazai pénzintézet áfaköteles tevékenységet végez. Ez az arány a szektorban jelenleg 1-5 százalék között mozoghat, a visszaigénylés ugyanakkor nem jelent jelentős adminisztrációs terhet a pénzintézetek számára, mivel az érintett országok adóhatóságai egymás között bonyolítják a visszatérítési eljárás egy részét - tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértője.

Finanszírozási ügyletek meghiúsulásával kapcsolatos adóhatások

A válság nyomán igen gyakori probléma, hogy a cégek képtelenek fizetni a lízingdíjakat, hiteleik törlesztőrészleteit, illetve a kamatokat, aminek a pénzintézeti szektorban jelentős adóhatásai vannak. Veszprémi kiemelte, célszerű a bankoknak végiggondolniuk, hogy a meghiúsult hitelügyletben szereplő biztosíték érvényesítésének milyen adóhatásai lehetnek. Egyedi esettől - a biztosíték jellegétől és számos egyéb tényezőtől is - függ például az, hogy az ügylet melyik szereplőjénél merül fel áfafizetési kötelezettség, illetve a bank le tudja-e vonni azt az áfát, amelyet a biztosíték után, fordított adózás okán korábban neki kellett megfizetnie.

Mindeddig, ha a bank magánszemélyek esetében érvényesítette zálogjogát, és értékesíteni kényszerült a szerződésben biztosítékként megjelölt ingatlant, azt 25 százalékos áfatartalommal kellett eladásra kínálnia, amely adótartalmat végeredményben az adósra kellett terhelnie. Ebben eredményez jelentős ésszerűsítést az áfatörvény módosítása, amely (az eddigi szabályozással ellentétben) lehetővé teszi, hogy a pénzintézet lakóingatlan-értékesítésre választhatja az adómentességet - és így az ügyfelek számára sokkal kedvezőbben tudna a jövőben elszámolni adósaival. A szakmailag kiforrott PM-javaslat felismerte a változtatás szükségességét a vállalati finanszírozásban is - vélte Veszprémi -, hiszen az áfaalanytól visszavett biztosíték esetén is ésszerűsítené a folyamatot. Eddig fordított adózással a banknak kellett megfizetnie ezen ügyletekre az áfát, ám az adót mindaddig nem vonhatta le, amíg nem rendelkezett az ügyletről szóló érvényes számlával. Ezzel a bankok szinte automatikusan patthelyzetbe kerülhettek, hiszen a szerződésszegő ügyfelek rendszerint számlát sem voltak hajlandóak adni, a bankok pedig kétszeresen fizették meg az áfát - először befizették, majd amikor értékesítették a biztosítékot, ismét lerótták az áfát. Az elfogadásra váró javaslat értelmében a pénzintézet ezentúl érvényes számla nélkül is levonhatná az áfát, erre a jövőben a zálogszerződés elegendő alapot jelentene.

Személyi jövedelemadó

A pénzügyi termékeket érintő személyijövedelemadó-változások egy része kedvező a magánszemélyek számára, de adminisztrációs terheket róhat a hitelintézetekre, befektetési szolgáltatókra. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályok (például kedvezőbb adómérték, ügyleti eredmények egymással való elszámolhatósága) kiterjednek minden olyan ügyletre, amely a törvényben meghatározott szolgáltatók igénybevételével köthető. Az érintett ügylet tárgya így az értékpapírokon - például befektetési jegyeken, kötvényeken, részvényeken - kívül más pénzügyi eszköz, áru és deviza is lehet. Minden ilyen ügylettel összefüggésben az adóbevallási és megfizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli. Az adót a magánszemélynek a bevallás benyújtására előírt határidőn belül kell megfizetnie, viszont a befektetési szolgáltatónak kell az adóévet követő év február 15-éig adatot szolgáltatnia az adóhatóságnak.

A tartós befektetések ösztönzése céljából a jogalkotó a befektetéseken elért kamat, hozam, ügyleti nyereség tekintetében az általánostól eltérő, alacsonyabb mértékű adókulcsokat vezetett be januártól. A hitelintézeteknek, befektetési szolgáltatóknak ennek kapcsán további adminisztrációs feladatai jelentkeznek, hiszen az adóévet követő év február 15-éig igazolást kell kibocsátaniuk a magánszemély részére a tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, illetve a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról. Az igazolás tartalmáról is adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóságnak, az osztalékra jogosító értékpapír esetén pedig az osztalékfizetést megelőzően értesíteniük kell a kibocsátót arról, hogy e jövedelemből nem kell adót levonnia - tette hozzá a Deloitte szakértője.