Mennyit spórolhatnak az energiaszolgáltatóváltással a cégek?

Ez az arány Hujber András, az Európai Bizottság szakértője szerint európai viszonylatban nem rossz. A MentorPartner és a BellResearch a 44 ezer kkv energiabeszerzési politikáját vizsgálta ezer fős reprezentatív mintán. A 10 főn felüli, jellemzően magyar tulajdonban lévő, egy telephellyel rendelkező, átlagosan 60 főt foglalkoztató 50 millió és 500 millió forint közötti árbevételű cégeket illetve intézényeket vontak be a felmérésbe. A 44 ezer kkv közül 36 ezer közvetlenül vásárol áramszolgáltatást és 26 ezer gázszolgáltatást. A többi vagy több előfizetővel együtt - például irodaházban használ fel áramot és földgáz, vagy egyáltalán nem használ gázt. A kkv-k áramfogyasztása évi 12 terawattóra minegy 350 milliárd forint értékben és négymilliárd köbméter földgázt használnak fel évente mintegy 430 milliárd forint értékben.  Virágh Miklós, a BellResearch kutatási igazgatóhelyettese beszámolt arról, hogy a kkv-k fele egyáltalán nem kért és nem kapott érdemi ajánlatot sem a saját szolgáltatójától, sem más  szolgáltatótól.
 
Annyi megállapítható, hogy a gázpiacon nagyobb a kkv-k aktivitása, mint az árampiacon. Az energiaárakról szólva a konferencián előadást tartó Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energetikai Kutató Központjának igazgatója elmondta: az árampiacon a nagykereskedelmi árak egyre jobban közelítenek a régiós árakhoz és a rendszerhasználati díjak a régiós átlagon állnak. A kiskereskedelmi szabadpiacon - ahol a kkv-k vásárolhatnak villamosenergiát - a fő probléma a régiós összehasonlításban legmagasabb kötelező átvételi ár és legmagasabb áfa, valamint a kiugróan magas árrés. Kaderják Péter ehhez az MTI kérdésére hozzáfűzte: a 2009-ben érvényes magas árrés lényegében azért alakult ki, mert még 2008-ban születtek meg a 2009-re szóló szerződések, miközben 2009-ben estek az árak.
 
Felsmann Balázs, a Force Motrice Zrt. partnere az energiaköltségek megtakarításának legjobb módszerét, az okos mérés lehetőségeit ismertette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyasztási szerkezet átalakítása hozhat valódi energia megtakarítást. Ennek alapja az okos mérés (sart metering), amihez viszont okos hálózat (smart grid) szükséges. Felsmann Balázs emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió javaslata szerint 2020-ra el kellene érniük a tagországoknak, hogy energiafogyasztások 80 százaléka okos mérésben, azaz optimális szerkezetben történjen. Az okos mérés ugyanis lehetőséget ad a felhasználónak arra, hogy akkor használja az energiát, amikor annak ára a legolcsóbb és annyit használjon, amennyit feltétlenül szükséges.