A fogyasztók védelmében nemcsak a jogszabályoknak, hanem az azokat alkalmazó hatóságoknak, illetve békéltető testületeknek is nagy szerepük van, de amíg érthetetlenek a bankok szerződési feltételei és kötelező erővel bíró jogszabályok helyett magatartási kódex  korlátozza a pénzintézeteket az egyoldalú szerződésmódosításaik során, addig a jövőben is marad a fogyasztók és ezen vállalkozások közötti mérhetetlen szakadék - hangzott el a  Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete a fogyasztóvédelem jövőjéről tartott közös sajtótájékoztatóján.

Mint ahogy a kilakoltatási moratórium is csak átmeneti segítségnek minősülhet, hiszen a bajba jutott adós mindenképpen kénytelen lesz elhagyni házát, lakását az időszak lejártát követően, és a fogyasztók sem számíthatnak arra, hogy a fizetésük olyan arányban nő, mint amilyen mértékben a hitel törlesztőrészletei emelkedhetnek.Ugyancsak kérdéses, mennyire érzik majd pozitív hatását a fogyasztók annak, hogy 2011. január 1-jétől a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság területi szervei a megyei közigazgatási hivatalok irányítása alá kerülnek, így olyan kettős irányítás valósul meg a jövőben, amelynek hatása egyelőre kiszámíthatatlan.

Erősíteni kell ugyanakkor a jövőben a fogyasztói jogviták egyszerű, ingyenes és gyors rendezésében kiemelten fontos szerepet játszó békéltető testületeket. De ennek hatása a fogyasztók védelmére csak akkor lehet, ha mindazok a lényeges változtatások megvalósulnak, amelyeket a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek is hosszú ideje hangoztatnak.

Hatékony fogyasztóvédelem nem létezhet ugyanakkor együttműködő és fogyasztóbarát vállalkozások nélkül sem. Nem szabad elfelejteni azonban a fogyasztókat sem akkor, amikor vállalkozásbarát fogyasztóvédelemről beszélünk, hiszen nem feltétlenül védi a fogyasztókat az a rendelkezés, melynek értelmében 2011. január 1-jétől az első esetben előforduló jogsértés esetén fogyasztóvédelmi bírság kiszabása helyett csupán figyelmeztetést alkalmazhat a fogyasztóvédelmi hatóság a vállalkozásokkal szemben. Ez pedig megteremti annak lehetőségét, hogy arra apelláljanak egyes vállalkozások, hogy az első figyelmeztetésig ne a hatályos jogszabályoknak megfelelően járjanak el, hiszen a fogyasztóvédelmi bírság kiszabását mindenképpen megússzák.

És ahogy az Európai Unióban az már általánosnak mondható, hazánkban is szükséges, hogy a vállalkozások és civil szervezetek együttműködjenek, akár közös pályázatok, projektek megvalósítása során is. A civil szervezetek szerepe kapcsán ki kell emelnünk, hogy az állam nem hagyhatja magára ezen, a fogyasztóvédelem szempontjából létfontosságú szervezeteket, hiszen olyan feladatokat látnak el, melynek ellátására más szerv – akár idő és energiahiány, akár anyagi, akár szakmai, akár egyéb okokból – nem képes. Akár tanácsadó, akár más funkciójuk végrehajtásáról van szó, ezeket objektív, szakmai alapon kell megítélni és segíteni munkájuk ellátása során. De minden bizonnyal így is megmarad majd az a szakadék, ami a vállalkozói érdekvédelmi, és a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek között tátong, elég, ha csak ezek anyagi lehetőségeire gondolunk.

Végül, de nem utolsó sorban nem mehetünk el szó nélkül a fogyasztók tudatossága mellett, amely az alapja az erős és hatékony fogyasztóvédelemnek. Tudatosság nélkül nincs megelőzés, prevenció nélkül pedig nem létezhet védelem. Ezért – kezdve már a fiatalok oktatásától, a kiszolgáltatott fogyasztói réteg felvilágosításán át egészen az idősebb korosztály segítéséig – szükséges, hogy a fogyasztók tudják, hogyan védhetik meg magukat, és egy esetleges fogyasztói jogvita esetén mely szervezetektől remélhetnek segítséget, hogy ne érezzék, kiszolgáltatott helyzetben vannak egy mérhetetlenül nagy egyensúlytalansági jogviszony gyengébbik oldalán. Azaz például tudniuk kell azt is, hogy aki „kínai piacon” vásárol, a vásárlást követően aligha részesülhet hatékony védelemben.

Tudatosságuk emeléséhez pedig jó lehetőség olyan ingyenes szórólapok, illetve az interneten átadható tudás terjesztése, melyek felváltják a fogyasztóknak drága, a kiadónak – így a támogató államnak – költséges, és nagyon kevés fogyasztóhoz eljutó országos nyomtatott fogyasztóvédelmi újságokat. Végül, de nem utolsó sorban kiemelten fontos, hogy a fogyasztói tudatosság emelését már a fiatalok körében kell elkezdeni, hiszen ők a jövő fogyasztói, azok, akik már fiatalon is számtalanszor találkoznak a fogyasztóvédelmi esetekkel. Így már az általános és középiskolákban be kell mutatni, hogyan tudják megelőzni a fiatal fogyasztók a fogyasztói problémákat, illetve jogsértés esetén milyen módon tudják jogaikat érvényesíteni.