Start Plusz, Start Extra: mi lesz, ha megszűnik?

Az akár éves 300 ezer forintos költségmegtakarítás pedig mindenkinél fontos szempont. Jelenlegi munkahelyén is az a tapasztalata, hogy inkább a munkához való hozzáállása, munka-attitűdje miatt vették fel. A Start Plusz kártyájának említését pedig a jövendő munkáltató iránti elkötelezettsége, megelőlegezett lojalitásának megnyilvánulásaként értékelték. Bár Enikő csak törzsidejében van bent a munkahelyén, és a tevékenységének nagyobb részét otthonában végzi, nem érzi korlátozónak a két gyerek mellett a teljes munkaidőt. Sem anyagilag, sem szakmailag nem engedhetné meg magának a rövidebb munkaidőt és a kevesebb munkát. Az akár éves 300 ezer forintos költségmegtakarítás pedig mindenkinél fontos szempont. 

Mgszűnik 2012-től a Start Plusz, illetve a Start Extra kártya, melyeket az igénylők legkésőbb 2011. december 31-ig válthatnak ki, és ezek alapján a munkaadót legfeljebb 2013. december 31-ig illeti meg járulékkedvezmény. Másrészt megjelenik a szabályok között a részmunkaidő kedvezménye. Ez a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült - közvetlenül a visszatérését követően a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett az említett munkavállaló gyermekgondozási szabadságának
- időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy
- lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.

A kedvezmény - amelyhez semmilyen kártyát sem kell kiváltani - azt jelenti, hogy a munkaadó mindkét munkavállaló után a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 20 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett (amelyből a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék pedig 2 százalék). A kedvezmény havonta a minimálbér kétszereséig érvényesíthető. Az ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után járulékkedvezmény csak abban az esetben jár, ha az előző feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmények az osztott munkakör fennállása alatt legfeljebb 3 évig járnak.

A járulékkedvezmény igénybe vételének további feltétele, hogy a munkaadónak a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növelnie kell, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkentheti. Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki
1. a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy
2. munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg.

Forrás itt olvasható.