Tetszett a cikk?

A beszállópultok nélküli indulási oldalon az utas ráteszi poggyászait a futószalagra, amely automatikusan ellenőrzi azok súlyát és tartalmát, majd továbbítja a csomagokat a géphez. Az utas továbbmegy, de egy ponton a vezeték nélküli rövid távú kommunikációs kamerái ellenőrzik biometrikus azonosítóit és összehasonlítják azokat az NFC-vel "társalgó" mobiltelefonjában – ami elektronikus útlevélként is működik így – rögzített adataival. Az NFC összeveti az információt a saját adatbázisával, és ha megállapítja, hogy az illető veszélyt nem veszélyes a repülőgépre, akkor folytathatja útját a fedélzetre.

A bevezetőben leírtnál sajnos egyelőre jóval körülményesebb feljutni egy repülőgépre, amire a jegyünk is megvan, ám az önműködő repülőterek nem csupán az álomvilágban létez(het)nek. Az informatikusok szerint a vezeték nélküli rövid távú kommunikációs rendszerek (Near Field Communication - NFC) segítségével óriási kiadások takaríthatók meg, és megszüntethető a légi forgalom egyik szűk keresztmetszete, a beszállás előtti várakozás – írja a Napi Gazdaság a Reuters-re hivatkozva. Az ilyen automatizált rendszerek azonban egyelőre legfeljebb kísérleti fázisban vannak.

Malév után
Stiller Ákos

Az ausztrál Qantas kibocsátott egy rádiófrekvenciás azonosítóval (RFID) ellátott poggyászazonosító kártyát törzsutasainak, a Japan Airlines idén tervezi NFC telepítését, de csak hazai járatain. A számítástechnikai megoldásokat kínáló SITA szakértői úgy vélik, hogy a technológia már kellően fejlett az önkiszolgáló repülőterek létrehozásához, ám az Amadeus informatikai csoport felhívja a figyelmet arra, hogy a változáshoz a légitársaságok, a repülőterek és a szállodák szorosabb együttműködésére lenne szükség. Enélkül tíz évbe telhet, mire az NFC elterjed. Ezt a SITA számai sem cáfolják: felmérésük szerint a legnagyobb ötven légitársaság 80 százaléka tervezi ilyen rendszer telepítését 2014-ig, míg a repülőtereknél csak 27 százalék ez az arány. A SITA ennek ellenére úgy becsli, hogy 2018-ban már az utasok négyötöde az újfajta módszerrel fog gépére szállni.

Az utasoknakegyébként  nem feltétlenül a "csekkolással" van a legtöbb bajuk − figyelmeztetett a légitársaságok szövetsége (IATA) −, hanem például azzal, hogy találnak-e helyet csomagjuknak az ülésük fölött. Ugyanakkor az IATA számításai is igazolják, hogy az olyan újításokkal, mint például az elektronikus jegyvásárlás vagy a vonalkódos csomagazonosítás, évente 5,5 milliárd dollárt takaríthat meg az iparág.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!