A bevezetőben leírtnál sajnos egyelőre jóval körülményesebb feljutni egy repülőgépre, amire a jegyünk is megvan, ám az önműködő repülőterek nem csupán az álomvilágban létez(het)nek. Az informatikusok szerint a vezeték nélküli rövid távú kommunikációs rendszerek (Near Field Communication - NFC) segítségével óriási kiadások takaríthatók meg, és megszüntethető a légi forgalom egyik szűk keresztmetszete, a beszállás előtti várakozás – írja a Napi Gazdaság a Reuters-re hivatkozva. Az ilyen automatizált rendszerek azonban egyelőre legfeljebb kísérleti fázisban vannak.
Malév után
Stiller Ákos
Az ausztrál Qantas kibocsátott egy rádiófrekvenciás azonosítóval (RFID) ellátott poggyászazonosító kártyát törzsutasainak, a Japan Airlines idén tervezi NFC telepítését, de csak hazai járatain. A számítástechnikai megoldásokat kínáló SITA szakértői úgy vélik, hogy a technológia már kellően fejlett az önkiszolgáló repülőterek létrehozásához, ám az Amadeus informatikai csoport felhívja a figyelmet arra, hogy a változáshoz a légitársaságok, a repülőterek és a szállodák szorosabb együttműködésére lenne szükség. Enélkül tíz évbe telhet, mire az NFC elterjed. Ezt a SITA számai sem cáfolják: felmérésük szerint a legnagyobb ötven légitársaság 80 százaléka tervezi ilyen rendszer telepítését 2014-ig, míg a repülőtereknél csak 27 százalék ez az arány. A SITA ennek ellenére úgy becsli, hogy 2018-ban már az utasok négyötöde az újfajta módszerrel fog gépére szállni.
Az utasoknakegyébként nem feltétlenül a "csekkolással" van a legtöbb bajuk − figyelmeztetett a légitársaságok szövetsége (IATA) −, hanem például azzal, hogy találnak-e helyet csomagjuknak az ülésük fölött. Ugyanakkor az IATA számításai is igazolják, hogy az olyan újításokkal, mint például az elektronikus jegyvásárlás vagy a vonalkódos csomagazonosítás, évente 5,5 milliárd dollárt takaríthat meg az iparág.
