Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Kiszáradni látszik a globális M&A-piac, Magyarországra nem vásárolni, hanem a meglévő egységeket eladni jönnének a külföldiek.
Az év első fele, sőt az egész év is nehéz időszaka lehet a globális M&A (fúziók és cégfelvásárlások) piacának – adja hírül a Világgazdaság a KPMG legutóbbi Global M&A kiadványa alapján. A tanácsadó társaság tapasztalata szerint az M&A-piac a válság 2009-es mélypontja óta eltelt két évben megfigyelhető fokozatos fejlődése megtorpant. „A gazdaság és nem utolsósorban az eurózóna hullámzó gazdasági tevékenysége elvette a vállalatok étvágyát az üzletkötéstől. Ennek ellenére nem várunk meredek esést 2012-ben, hiszen az üzletkötéshez minden lehetőség adott: rendelkezésre áll a vállalati és a magántőke is, és vannak célpontok is” – kommentálta az eredményeket David Simpson, a KPMG M&A globális vezetője.
A kelet-közép-európai régió piacán – Lengyelországot kivéve – jelentősen visszaesett a külföldi tőke érdeklődése, a tranzakciók inkább a már a piacon lévő szereplők között zajlanak. „A magyarországi aktivitás talán nagyobb, mint egy éve, de tranzakciókat zárni továbbra is komoly kihívás. Az látszik, hogy a hazai piac a nyugat-európai tendenciákat követi, ahol szintén nem éli csúcsnapjait a befektetési kedv” – mondta Simonyi Tamás, a KPMG budapesti igazgatója.
A szakember szerint amelyik társaság a piacszerzés érdekében felvásárláson törte a fejét Magyarországon, már korábban belevágott a tranzakcióba. A válság előtti időkben az M&A-piacot a privatizáció, valamint a 15-20 éves múlttal rendelkező eladósorba került cégek hajtották, de ez mára megváltozott. Privatizáció manapság nincs, ellenben államosításra akad példa – utalt a vezető a Mol és a Rába esetére, amely szerinte megfelel a klaszszikus felvásárlási tevékenységnek. Külföldiek nem igazán érdeklődnek most, a válság és a megváltozott körülmények miatt inkább elhagynák Magyarországot, ha lenne vevő az eladó magyar egységekre. Példaként Simonyi Tamás a Volksbank és Cora esetét említette. Égető probléma még a magyar piacon, hogy új vásárlásokat nem szívesen finanszíroznak a bankok, gyakorlatilag kiszáradtak a pénzcsapok.
Mindezek ellenére minden iparágban találni meggyengült résztvevőket, amelyek most kívánatos célpontnak mutatkoznak, főleg ha a saját ágazatukban az első három szereplő között foglalnak helyet. A válság előtt a tárgyalásokat követően az érintett cégek egyharmada biztosan gazdát cserélt, most viszont legfeljebb 15-20 százalékuk. Átlagban évi 70 tranzakció köttetik, azonban ezek közül nagyjából húszra tehető a valós adásvétel, közülük is csupán néhány a 10 millió euró feletti pénzmozgással járó üzletkötés. „Az idei év az alacsony árak stabilizációjáról, a piac további bizonytalanságáról fog szólni, így mindenkinek el kell fogadni, hogy nem lesz jobb évünk ezen a piacon” – húzta alá Simonyi Tamás.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Büszkén hirdeti magát Budapest legelőkelőbb éttermei közt a Nobu, az étterem alapvetés a világsztárok között is. Most betekintést kaptunk arról, hogy az alapító Nobuyuki Matsuhisa szellemében hogyan készül náluk a japán konyha egyik legegyszerűbb, mégis legelőkelőbb fogása, a szasimi.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.