Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Legális adótervezés is létezik
Az adóelkerülést célzó céges megoldások egyike, ha egy magyar társaságnak alacsony adózású országban bejegyzett tulajdonosa van, így ugyanis az osztalék fizetésénél vagy a részesedés eladásánál felmerülő adó látszólag megtakarítható – írja a Figyelő legfrissebb számában. Sokszor azonban a végső haszonhúzó valójában magyar, és törvénytelenül kerüli az adófizetést.
A 2011. július 15-től érvényes legújabb amnesztialehetőség valódi anonimitást kínált a bűnbánóknak, és az offshore-os adótervezés révén elkövetett okirat-hamisítás, adócsalás és pénzmosás bűnszervezetben elkövetési módjának vádja alól is mentesíti őket. Így a józan ész szerint emiatt offshore tulajdonban már csak azok a magyar cégek maradnának 2013-ra, az amnesztia lejárta után, ahol az offshore cégnek külföldi adóalany a tényleges tulajdonosa.
A hazai vállalkozások között ezzel együtt is változatlanul népszerűek az offshore cégek, az adóparadicsomok közül pedig a Seychelle-szigetek, Ciprus, Panama és Belize a legdivatosabb – idézi a lap a PartnerControl.hu elemzését. Évente hozzávetőlegesen hatszáz olyan magyar cég alakul, amelynek alacsony adózású külföldi országban lévő társaság a 100 százalékos tulajdonosa. Igaz, 2008-ban még több mint ezer ilyen vállalkozás alakult évente, vagyis valamelyest azért visszaesett az alkalmazás gyakorisága.
A magyar bejegyzésű cégek az alacsony adózású országban regisztrált kizárólagos tulajdonosukkal többféleképpen kerülhetik el az adófizetést. A PartnerControl.hu szerint bevételeik továbbutalásával például a magyar vállalatok tanácsadási szolgáltatást, hitelt vesznek igénybe a külföldi tulajdonostól, vagy jogdíjat utalnak ki nekik, ezzel eltüntetve a magyar adóalapot.
A cégregisztereket persze a NAV is látja, így e magyar cégek sokkal inkább ki vannak – vagy inkább ki lehetnek elévülési időn belül – téve a lebukás veszélyének, mint azon offshore ügyletek érintettjei, ahol csak költségszámlákkal trükköznek, eltüntetve a számlabefogadó vállalat adóalapjának egy bizonyos részét. Az ilyen társaság ugyanis csak akkor bukhat le, ha fennakad egy revízión, mivel a cégregiszter-figyelés ezt az adóalap-eltüntetési módot nem látja, pedig ezen beszámlázásokkal sokkal több pénz megy ki, mint az offshore tulajdonosi osztalékadó vagy az árfolyamnyereség-adó be nem fizetésével.
Az EU-ban 2014-től automatikus, kérés nélküli információcsere lesz bizonyos jövedelemtípusokra. Ám a végleges haszonélvezők anonimitására a végső csapást még a legeldugottabb adóparadicsomban is feltehetőleg az fogja hozni, hogy az adócsalás a világon mindenhol a pénzmosás alapbűncselekménye lesz egy-két éven belül, így az információkikérés sokkal egyszerűbbé válik. Ez az érintettek számára – az elévülési időt is figyelembe véve – komoly fenyegetettséget jelenthet.
Legális adótervezés is létezik
A vállalkozókat jellemzően ügyvédek, lobbisták, cégbejegyzők meggyőzik, hogy mindez legális, mások is így csinálják, ez a normális üzleti profitmaximalizálás része. Ha egy magyar adóalany azonban csak azért alapít offshore céget, hogy ezzel adót takarítson meg, akkor a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértése miatt adócsalást, azaz bűncselekményt követ el. A legális és illegális adótervezés határvonalát ugyanis mind az Alkotmánybíróság, mint az Európai Bíróság számos – akár offshore-ral végrehajtott – adótervezési ügyben ott húzta meg, hogy ha egy ilyen művi ügyletnek vélelmezhetően csak adóelkerülési célja van, akkor a visszaéléssel szemben jogszerűen léphet fel az adóhatóság. A közhiedelemmel ellentétben az uniós szabadságjogok nem adnak lehetőséget a kizárólag adózási célokat szolgáló, mesterkélt ügyletekre, ez ugyanis visszaélés ezen jogokkal. A munkavállaló nélküli kamu, papírcég nem legális – ezt sosem szabad elfeledniük az alapítóknak.
Jelenleg több mint 2600 olyan magyar cég működik, melynek tulajdonosa alacsony adózású országban tevékenykedő külföldi vállalkozás. Nem kizárólagos tulajdonban ötezernél több vállalat van, míg a csak beszámlázós offshore-ok több tízezren lehetnek. Vannak olyan országok, amelyekben semmilyen adó sincs, az érintett cégek 28 százaléka tevékenykedik itt. Máshol a külföldi jövedelmek mentesülnek az adófizetés alól, ebbe a körbe tartozik a tisztán külföldi tulajdonosú magyar offshore vállalkozások 12 százaléka. Kedvelt offshore országok még az alacsony adójukról ismert államok, mint például Ciprus, Dubaj, Luxemburg, Málta, Svájc; ez a legnépesebb kör, mivel a 2600 cég 37 százalékának itt székel a külföldi tulajdonosa. Bizonyos egyesült államokbeli területek is kedvelt adóparadicsomok, mivel itt csak illetéket kell fizetni a külföldi jövedelmek után (például Delaware, Florida, Kalifornia, New York, Oklahoma). Az érintett társas vállalkozások 23 százaléka büszkélkedhet amerikai tulajdonossal.
Keleti József, a PartnerControl.hu-t is magában foglaló Bisnode csoport országigazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy egy offshore cég vagy egy offshore országban lévő tulajdonos nagyobb pénzügyi kockázatot jelenthet. Így különösen érdemes az adatokat, kockázatokat alaposan megvizsgálni, mielőtt valaki egy ilyen hátterű vállalattal szerződik.
