Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A kormányzati ciklus első felében a stagnáló-romló gazdasági környezetben az adóváltozások legnagyobb vesztese azonban épp az a vállalati szektor, amelytől a növekvő foglalkoztatást és beruházásokat lehetne várni. A lakosságtól ezzel szemben 340 milliárd forinttal kevesebb adó folyik be.
A kormányzat kétéves működése alatt végrehajtott adóváltoztatások egyértelmű vesztesei a vállalkozások: adóterhelésük − a folyamatosan stagnáló-romló gazdasági környezeteben − 38 százalékkal emelkedtek, miközben a lakosságtól érkezett bevételek 17 százalékkal csökkentek, a fogyasztáshoz kapcsolt adók 19 százalékkal emelkedtek, így a költségvetés összes bevétele ezen időszak alatt közel 14 százalékkal nőtt – elemez a Napi Gazdaság Online. (A bázisév értelemszerűen 2009, ugyanis 2010 részint társbérletben telt el, másfelől akkor már az új kormány jelentős adóintézkedésekről döntött, ami meghatározta a 2010-es gazdálkodási és költségvetési környezetet.)
A cégek adóterhelése jól láthatóan nőtt, bár a kormány gazdaságpolitikája próbálta a terhek nagyobb részét a multinacionális cégekre rakni. Ezenfelül − nem utolsósorban az idei emelés következtében − nőtt a mikrovállalkozások adóterhelése is, hisz az evabevételek már harmadával nőnek 2009-hez képest. Ráadásul az eva idén várhatóan búcsúzik; a megszüntetését a kormány tavaly is kezdeményezte, ám akkor végül engedett. A kormányzati nyilatkozatokból kitetszik, hogy az eva 2013-tól vélhetően megszűnik − ám ez csak az őszi adócsomagból derül ki. A cégadók közül még látványosan növekedett a bányajáradék, amely az olaj magas világpiaci árára vezethető vissza, e bevétel jelentős része ugyanis a hazai kitermelésű földgázból származik.
Az adóváltozások nyertesének ugyanakkor egyértelműen a lakosság tűnik, amelynek adóterhelése nominálisan 17 százalékkal csökkent − vagyis idén 340 milliárd forinttal kevesebb szja-t és illetéket fizet, mint három évvel korábban. Ugyanakkor nem lehet elfeledkezni arról, hogy az szja-törvény differenciáltan érintette a lakosságot: az egykulcsos, 16 százalékos adó bevezetésével jelentősen csökkent a magas jövedelmek adóterhe, ugyanakkor az átlag alatti jövedelmeknél nőtt az adóteher az adójóváírás kivezetésével. Az szja-átalakítások legnagyobb haszonélvezői a gyermekes − különösen a három vagy több gyermekes − családok, az ő adókedvezményük ugyanis jelentősen nőtt − így akár havi millió forintos jövedelmük után sem kell adót fizetni.
A lakosság nyertes pozícióját azonban semmissé teszi a fogyasztás egyre súlyosabb adóztatása. A költségvetés fogyasztási adóbevételei a három év alatt az szja-kedvezmények mértékét jelentősen meghaladóan nőttek − ami nem a kormány által remélt fogyasztásösztönző politikának, hanem a világon legmagasabb (27 százalékos) fogyasztási adónak és új adóknak (mint például chipsadó és társai) köszönhető.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk a nyárra.
Még felszólítás sem hangzott el, semmilyen módon nem szankcionálhatók a résztvevők - állítja Horváth Lóránt ügyvéd.