Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A kormányzati ciklus első felében a stagnáló-romló gazdasági környezetben az adóváltozások legnagyobb vesztese azonban épp az a vállalati szektor, amelytől a növekvő foglalkoztatást és beruházásokat lehetne várni. A lakosságtól ezzel szemben 340 milliárd forinttal kevesebb adó folyik be.
A kormányzat kétéves működése alatt végrehajtott adóváltoztatások egyértelmű vesztesei a vállalkozások: adóterhelésük − a folyamatosan stagnáló-romló gazdasági környezeteben − 38 százalékkal emelkedtek, miközben a lakosságtól érkezett bevételek 17 százalékkal csökkentek, a fogyasztáshoz kapcsolt adók 19 százalékkal emelkedtek, így a költségvetés összes bevétele ezen időszak alatt közel 14 százalékkal nőtt – elemez a Napi Gazdaság Online. (A bázisév értelemszerűen 2009, ugyanis 2010 részint társbérletben telt el, másfelől akkor már az új kormány jelentős adóintézkedésekről döntött, ami meghatározta a 2010-es gazdálkodási és költségvetési környezetet.)
A cégek adóterhelése jól láthatóan nőtt, bár a kormány gazdaságpolitikája próbálta a terhek nagyobb részét a multinacionális cégekre rakni. Ezenfelül − nem utolsósorban az idei emelés következtében − nőtt a mikrovállalkozások adóterhelése is, hisz az evabevételek már harmadával nőnek 2009-hez képest. Ráadásul az eva idén várhatóan búcsúzik; a megszüntetését a kormány tavaly is kezdeményezte, ám akkor végül engedett. A kormányzati nyilatkozatokból kitetszik, hogy az eva 2013-tól vélhetően megszűnik − ám ez csak az őszi adócsomagból derül ki. A cégadók közül még látványosan növekedett a bányajáradék, amely az olaj magas világpiaci árára vezethető vissza, e bevétel jelentős része ugyanis a hazai kitermelésű földgázból származik.
Az adóváltozások nyertesének ugyanakkor egyértelműen a lakosság tűnik, amelynek adóterhelése nominálisan 17 százalékkal csökkent − vagyis idén 340 milliárd forinttal kevesebb szja-t és illetéket fizet, mint három évvel korábban. Ugyanakkor nem lehet elfeledkezni arról, hogy az szja-törvény differenciáltan érintette a lakosságot: az egykulcsos, 16 százalékos adó bevezetésével jelentősen csökkent a magas jövedelmek adóterhe, ugyanakkor az átlag alatti jövedelmeknél nőtt az adóteher az adójóváírás kivezetésével. Az szja-átalakítások legnagyobb haszonélvezői a gyermekes − különösen a három vagy több gyermekes − családok, az ő adókedvezményük ugyanis jelentősen nőtt − így akár havi millió forintos jövedelmük után sem kell adót fizetni.
A lakosság nyertes pozícióját azonban semmissé teszi a fogyasztás egyre súlyosabb adóztatása. A költségvetés fogyasztási adóbevételei a három év alatt az szja-kedvezmények mértékét jelentősen meghaladóan nőttek − ami nem a kormány által remélt fogyasztásösztönző politikának, hanem a világon legmagasabb (27 százalékos) fogyasztási adónak és új adóknak (mint például chipsadó és társai) köszönhető.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.