A vállalati szektor finanszírozási helyzete megfelelő, de az egyes országok teljesítménye várhatóan eltérő marad. A nagyobb gazdaságokban, például Törökországban és Oroszországban a vállalati hitelek iránti kereslet erős, kétszámjegyű növekedési ütemet mutatott 2012 februárjáig; a kisebb országokban, így például a Baltikumban viszont kifejezetten gyengébben alakult a szektor hitelezése és csökkenés is megfigyelhető volt.

Az üzleti környezet javult, de a közvetlen külföldi tőkebefektetéseknél csupán lassú fellendülés várható. „Ahogy a legfrissebb üzleti hangulat-index is jelzi, a vállalatok jövővel kapcsolatos pozitív várakozásai a közelmúltban erősödtek. A közép- és kelet-európai régióban azonban az iparági növekedés az idei első negyedévben enyhén negatív lesz a gyengébb külső kereslet miatt” – állapította meg Gianni Franco Papa, az UniCredit CEE Divíziójának vezetője. A legfontosabb differenciáló tényezők megmaradnak, a rövid távú indikátorok pedig továbbra is bizonytalan növekedést jeleznek előre, különösen Délkelet-Európában. Ezen kívül a ciklikus szektorok január óta vesztettek lendületükből. Ez alól a gép- és berendezésgyártás jelent kivétel, amelyet a folyamatos kínai kereslet erősít. „Összességében az üzleti környezet az elmúlt években jelentősen javult, de a szabályozás, az igazságügyi, adózási és politikai tényezők a válaszadók szerint még mindig jelentős mértékben nehezítik a közép- és kelet-európai régióban végzett üzleti tevékenységeket” – ismertette az eredményeket a divízió vezetője.

A 2008-as válság után a közép- és kelet-európai régióban a tőkeáramlás összetétele jelentős változáson ment keresztül. A régióban jelenleg a portfólió-komponens dominál, a közvetlen külföldi tőkebefektetés beáramlása pedig alig mozdult el a mélypontról az olyan feltörekvő piacokhoz képest, mint Latin-Amerika vagy Ázsia, és továbbra is jócskán a válság előtti szint alatt marad. Általánosságban elmondható, hogy a közép- és hosszú távú tőkebefektetés helyett a rövid távú portfóliótőke jellemző. Összességében a versenyképesség növelése továbbra is alapvető kihívást jelent Közép- és Kelet-Európa számára, amely továbbra is kedvezőbb termelési költségeket tud felmutatni, mint az EU-15-ök, miközben az átlagos termelékenysége továbbra is alacsonyabb.

A hitelhez való hozzáférés fő akadályainak a hitelköltség és a fedezet mutatkozik. A cégszintű adatok határozottan pozitív korrelációra engednek következtetni a banki hitelezés és a beruházási tevékenységek között, különösen a kilábalási szakaszban, ami megerősíti azt, hogy a hitelek elérhetősége kulcsfontosságú előfeltétele annak, hogy a kibocsátás teljesítménye visszatérjen a hosszú távú trendhez. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a keresletoldali tényezők fontos szerepéről sem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a beruházások csökkenése ott volt a legnagyobb, ahol a hitelezés a válságot megelőzően gyorsan, robbanásszerűen növekedett, így például Bulgáriában és Romániában.

„A hitelhez való hozzáférés lehetőségének csökkenése a válság mélypontján a finanszírozási források látható átrendeződéséhez, valamint költségcsökkentő intézkedések bevezetéséhez vezetett” – mondta Fabio Mucci, az UniCredit CEE & Poland Strategic Planning vezetője. Emiatt sok vállalkozás a bankhiteleket az anyavállalati refinanszírozással, illetve kisebb részben kötvénykibocsátással váltotta ki. A válság alatt a hitellehetőségek legnagyobb mértékű csökkenésével szembesülő vállalatok a likviditási problémák megoldására komoly munkabérköltség-kiigazítást hajtottak végre. A válság utóhatásaként a beruházási tevékenység a legnagyobb tőkeáttétet alkalmazó szektorban jelentősen elmaradt az attól kevésbé függő szektorokhoz képest.