Így működik a vagyonosodási vizsgálat

Vagyonosodási vizsgálatkor megfordul a bizonyítási teher, tehát az adózónak kell bizonyítani, hogy a bevételei reálisak – mondta Lomnici Zoltán a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium Joggyakorlat-elemző Csoportjának vezetője egy sajtóbeszélgetésen.

Mivel sokan személyesen járnak el a saját ügyükben, gyakran nincsenek tisztában a jogaikkal, és önmagukra terhelő állításokat tesznek. Az eljárás kezdetekor ugyanis az adóhatóság egy nyilatkozatot töltet ki az adózóval. Az ún. teljességi nyilatkozatot csak a vagyonosodási eljárásban használják, máshol nincs ilyen. Ebben az adózónak többek között nyilatkoznia kell arról, hogy honnan származnak a bevételei. Lomnici elmondta: az is probléma, hogy az adózók nem tudják, hogy 5 évig meg kell őrizniük a számlákat, ezért még a vétlen adózó sem tudja igazolni jövedelmét.

A Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportját Darák Péter elnök bízta meg. A vizsgálat arra terjedt ki, hogy hatékony-e a bírói felülvizsgálatok rendszere az adóügyekkel, különösen a vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban? A bizottság 14 főből állt, bírók, bírósági szakértők, egyetemi oktatók egy éven keresztül vizsgálták az adóügyeket a 2012-es évben. Arra jutottak, hogy alapvetően rendben és hatékonyan működik a bírói szervezet. Mindössze két esetben élnek jogszabály módosítási javaslattal.

Az egyik javaslat kizárná a fenti teljességi nyilatkozat megtételét az ellenőrzési eljárás megindulásakor. A másik, hogy plusz értesítési kötelezettség terhelné az adóhatóságot, ha vagyonosodási vizsgálatot indít egy adózó ellen. Erre azért van szükség, mert az adózók gyakran nem is tudják, hogy ellenük ilyen eljárás indul, illetve abban a tévedésben vannak, hogy rutineljárás indul ellenük.

A beszélgetésen elhangzott: évente 10 ezer vagyonosodási vizsgálat indul, amiből 2-3 ezer kerül bíróság elé. Ezek 69 százalékát megnyeri az adóhatóság. A perértékek alapján 10 milliárd forint a becsült vagyongyarapodás, amiből 2-3 milliárdot sikerül behajtani.