Az opciós árazások alapján 52 százalékos most az esélye annak, hogy a forint árfolyama soha nem látott magasságba, 324,25 forintig gyengüljön 2014-ben az euróval szemben, májusban még csak 32 százalékos volt ennek az árazások szerint a valószínűsége – írja a Bloomberg, a forintról szóló elemző cikkében. A hírügynökség kiemelte, hogy az általuk követett 24 feltörekvő piaci deviza közül a forint gyengült a legnagyobb mértékben az utóbbi három hónapban.

324-en túl is szaladhat a forint euróval szembeni árfolyama?

MTI / Koszticsák Szilárd

A cikk emlékeztet arra, hogy az Orbán Viktor kormányfő által a jegybank kamatmeghatározó testületébe delegált tagok 24 egymást követő ülésen rekordalacsony szintre, 2,1 százalékra csökkentették az alapkamatot. Mindez azért történt, hogy beindítsák a gazdasági növekedést a 2012-es recesszió után.

Samu János, a Concorde makroelemzője múlt pénteki e-mailjében azt írta, hogy a forint esélyeit rendesen lerontották a hosszan tartó és mély kamatvágások. Az elemző elmondta, hogy a jelenlegi monetáris politikai iránymutatás jelentős teret ad a forint gyengülésének, mielőtt a jegybanknál elgondolkozhatnak a kamatemelésen.

A cikk kitér arra, hogy az eszkalálódó konfliktusok Ukrajnában, Gázába és Irakban, párosulva az Egyesült Államokban jövőre várható kamatemeléssel, tőkét szívnak el a feltörekvő piacokról és ezen országok fizetőeszközeit gyengítik. Magyarország határos Ukrajnával, tavaly pedig 753 milliárd forint értékben exportált Oroszországba.

Balogh Balázs, az X-Trade Brokers Dom Maklerski SA magyarország leánycégének vezetője szerint az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus jelenleg a legnagyobb külső tényező, ami a forintra nyomást helyez. Balogh szerint a jegybank kommunikációja sem segít a helyzeten.

A hírügynökség szerint az X-Trade jelezte előre eddig legpontosabban a magyar fizetőeszköz árfolyamát, most pedig ők a legpesszimistábbak a forinttal kapcsolatban, év végére 316-ra várják az eurót.

A Morgan Stanley elemzését is idézi a cikk, e szerint a regionális politikai és piaci kalamajkák alátámasztják a jegybank kamatokra adott prognózisait, és korlátozzák a további kamatcsökkentésről szóló spekulációkat, amely negatív lehetne a forint árfolyamára nézve. Ha a külső kockázatok csökkennek, akkor az elemzők szerint a forint árfolyama akár komolyan erőre is kaphat.

A hírügynökség cikke megemlíti azt is, hogy Veres István Attila, a jegybank igazgatójának korábbi közlése szerint az MNB-nek nincs árfolyamcélja, a magyar fizetőeszköz árfolyama a monetáris politikára nem közvetlenül, hanem az infláción és a gazdasági várakozásokon keresztül hat.

A Bloomberg cikke a kormány tervezett devizahiteles forintosításáról is ír, a 16 milliárd dollárnyi hitelösszeg piaci árfolyam alatti konvertálása növelheti a bankok keresletét az euró és svájci frank iránt mivel a kereskedelmi pénzintézeteknek ekkor vissza kell fizetni hiteleiket, amelyekből a devizahiteleket finanszírozták. Bár a jegybank ígéretet tett arra, hogy erre a célra rendelkezésre bocsátja a 35,2 milliárd eurós devizatartalék egy részét, Samu János szerint lehet, hogy ez nem lesz elég, a bankoknak a piacon is meg kell jelenniük (onnan kell pénzt bevonni). Szerinte igen nagy a bizonytalanság a devizahitelek kivezetése körül, mindez pedig jelenetős nyomást helyezhet a forint árfolyamára a Concorde elemzője szerint.