Tapasztalatok szerint cégvezetők sokasága óriási tévedésben van, amikor azt gondolja, hogy szabadon rendelkezhet a vállalkozása vagyonával. Egy nemrégiben pórul járt vállalkozó példáján keresztül mutatja be az Adózóna, mit ne tegyenek a vállalkozók.

Sajátos módon próbálta vállalkozása vagyonát "menteni" az a cégvezető, akit nemrég az adóhatóság nyomozói csíptek fülön. A milliárdos tartozást felhalmozó (és végelszámolás alatt álló) szabolcsi vállalkozó úgy igyekezett menteni, ami menthető – legalábbis szerinte –, hogy adóssággal terhelt cégéből kivonta egyetlen termelő eszközét, és „átmenekítette” azt egy másik, az adóhatóság szóhasználatával élve „érdekeltségi körébe tartozó” vállalkozásba. A jó ideje likviditási gondokkal küzdő társaság 190 millió forintért lízingelt egy munkagépet, amelyet évekre bérbeadott – csak papíron – egy másik cégnek (ez volt az a bizonyos, érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás). A gép valós értékénél lényegesen alacsonyabb összegben megállapított bérleti díjból a "bérlő" egy fillért sem fizetett meg, de szépen tollasodott a gép munkája által. Ez alatt a "bérbeadó" tönkrement, tulajdonosának most a csődbűncselekmény vádjával kell szembenéznie. Az ügyeskedő vállalkozó 5 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.

Okulva példáján, nézzük meg, mit is kell értenünk csődbűncselekmény alatt!

Dióhéjban összefoglalva a lényeget, az, aki a felszámolandó vállalkozás létező vagyonát jogellenesen elvonja, ezzel megakadályozva, hogy a hitelezők hozzájuthassanak a jogos követeléseikhez, csődbűncselekményt követ el – ismerteti az Adózóna. (Ez egyben azt is jelenti, hogy a felszámolás alá vont vállalkozás vezetője a csődtörvényben előírt kötelezettségeit szándékosan elmulasztja.)

Fontos, hogy ezekben az esetekben nem mentség az sem, ha az adott társaság kft. formájában működik, nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt.

Ez érvényes az olyan előtársaságok ügyvezetői esetében is, amelyek úgy szűntek meg, hogy a céget nem jegyezte be a cégbíróság a nyilvántartásába, de ennek ellenére ki nem egyenlített hitelezői követelések maradtak hátra.

A lefülelt elkövetők a magánvagyonuktól is búcsút vehetnek. Helytállási kötelezettségük érvényesül ugyanis, ha a jégre vitt társaság vagyonával a sajátjukként rendelkeztek, illetőleg azt a maguk, vagy más személyek javára csökkentették, jóllehet tudták – vagy az általában elvárható gondosság mellett tudniuk kellett –, hogy ezáltal a társaság nem lesz képes teljesíteni a harmadik személyek irányában fennálló kötelezettségeit – írja a portál. Hogy az előtársaság ügyvezetőire mindez mikor érvényes, hogyan nem szabad bánni a házipénztárral, és a fenti vállalkozó esete miért más, mint egy olyan vállalkozóé, aki kettészedi cégeit egy vagyonbirtokos és egy kockázatviselő társaságra, az Adózóna cikkében olvashatnak bővebben.