A magyar offshore szabályozás túl szigorúra, illetve kissé pontatlanra sikerült, a jogalkotó túllőtt a célon, és számos külföldi, főleg amerikai céget kizárt azokból a pályázatokból, amelyek közpénzt is tartalmaznak. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői szerint problémás az a kitétel, hogy minden olyan magyar vállalkozás átláthatatlannak minősül, amelynek a tulajdonosi struktúrájában van olyan – akár csak egy – legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező külföldi társaság, amely nem tagja az Európai Uniónak, az Európai Gazdasági Térségnek, az OECD-nek, és amellyel Magyarország nem kötött kettős adóztatási egyezményt.

Ez a gyakorlatban majdnem minden amerikai tulajdonú céget érint, mivel azok jellemzően egy Bermudán bejegyzett – de nem átláthatatlan tulajdonú – cégen keresztül tulajdonolják az Egyesült Államokon kívüli leányvállalataikat. Mivel azonban Magyarország és Bermuda között nincsen kettős adóztatási egyezmény, és ez az ország az egyik említett szervezetnek sem tagja, a magyarországi leányvállalat máris átláthatatlannak minősül és így kiesik az állami támogatásokra jogosultak köréből.

Könnyen a szabályozás áldozataivá válhatnak azok a vállalkozások is, amelyeket tulajdonosaik olyan – egyébként ugyancsak teljesen transzparens – külföldi holdingcégeken keresztül tulajdonolnak, amelyek kizárólag vagy túlnyomórészt magyar cégekbe fektetnek be. Ezek a holdingtársaságok a bejegyzésük országában jellemzően ugyanis nem fizetnek adót a leányvállalataiktól kapott osztalék után (mint ahogy fordított esetben a magyar cégeknek sem kell még egyszer adózniuk sem a hazai, sem a külföldi leányvállalataik adózott nyereségéből kapott osztalék után). Ha azonban egy bevételeit többségében Magyarországról szerző külföldi társaság az osztalék említett adómentessége miatt nem fizet adót a saját országában, a magyar leányvállalata átláthatatlannak minősül.

„Nehézséget okoz a gyakorlatban, hogy a szabályozás az egyértelműen megfogalmazott kizáró kritériumokon túlmenően általánosságban is átláthatatlannak minősít minden olyan céget, amelynek 'tulajdonosi szerkezete nem megismerhető' – anélkül, hogy a törvény megmondaná, hogy pontosan mi értendő e feltétel alatt” – értékel Csővári István, az iroda vezető ügyvédje.

A tőzsdén jegyzett cégeket és az általuk kontrollált leányvállalatokat általában automatikusan kiveszik az offshore-ellenes szabályozások a joghátrányok alól. Ez a fajta mentesség azonban csak akkor érvényesül, ha maga a tőzsdei cég igényel támogatást, ha viszont egy tőzsdei cég hazai leányvállalata pályázna, akkor már nem.