Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Szabolcs-Szatmár Bereg megyében jobbára intenzív uborkatermesztéssel foglalkoznak a Kiútprogram résztvevői. Bozsányi László százezer forint mikrohitelt kapott a programtól, amiből 1600 méteren (az uborkatermesztők a palántasor hosszában mérik a birtokot) el tudta kezdeni a gazdálkodást. Bozsányi uborkaföldjei ma már 12-13 családnak nyújtanak megélhetést. Neki pedig teljesült a vágya: szülőfalujában házat tudott venni a kora tavasztól kora őszig tartó kemény mezőgazdasági munkából.
A vállalkozás beindulását látva a szatmárcsekei önkormányzat kész egy nagyobb földdarabot uborkatermelésre a csekei romáknak átadni, Bozsányi pedig egy üvegház felépítését is tervezi, hogy télen is folyhasson a termesztés. Eddig lényegében az önkormányzat volt az egyetlen munkáltató, a Kiútprogram Zrt. projektje viszont bebizonyította, hogy vállalkozóvá válással a piacon is létrejöhetnek munkahelyek.
Két év története a Roma Sajtóközpont kisfilmjén
Az EU, a magyar állam és a Raiffeisen Bank által is támogatott pilot programban megpróbálták a Muhammad Yunus Nobel-békedíjas közgazdász által kidolgozott modellt a magyar viszonyokra adaptálni. Ez nem volt egyszerű, elég csak a bangladesi és a magyar adminisztrációs terhek közötti különbségekre gondolni, ezért, ellentétben a mintául szolgáló programmal, a magyar változatban az egész hitelezési és vállalkozóvá válási folyamatot mentorok felügyelték.
Az egyébként sem prosperáló hazai környezetben sokszor ez a pluszháló is kevésnek bizonyult, és nem segített az sem, hogy a célcsoport tagjai többségének volt már valamilyen lejárt hiteltartozása.
A bankszakemberek, értelmiségiek, köztük Polgár András és Felcsuti Péter, a Bankszövetség exelnöke által alapított Kiútprogram Zrt. többszöri finomhangolás után jelenleg magánforrásból, kisebb volumenben, de hatékonyabban működik.
