Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Alig ért el a brüsszeli saller a budapesti kormány kobakjára, máris felbukkant egy cafeteria szolgáltató, amely belépne az immáron felszabadított piacra.
Az Európai Bíróság jogellenesnek minősítette az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát. A cafeteria széles palettáját kínáló Multi-Pay azonnal ugrott, és 11 ezer partnerét már tegnap e-mailben arról értesítette, hogy újra aktiválja kártyáján a „munkáltatók körében népszerű ételfogyasztás zsebet” – tudta meg az Azénpénzem.hu lakossági pénzügyi portál. A Patika-csoport (ide tartozik a Multi-Pay is) számára fontos ítélet született Brüsszelben, mert az két olyan szolgáltatásukat is érinti (Multi-Pay Cafeteria ételfogyasztás és a SZÉP-kártya), amit három évvel ezelőtt kizártak a piacról.
Kártyaelfogadó partnereiknél az ételfogyasztás zseb funkció jelenleg is aktív, hatályban vannak az erről szóló szerződések is. Alig néhány ezer kártyán van azonban még költhető egyenleg (az évekkel ezelőtt feltöltött összeg itt a kártya négyéves lejártáig felhasználható). Bár az előkészületet megkezdték, a piacra lépésre vonatkozó végleges döntést kizárólag az új, a jelenlegi helyzethez igazított magyar jogszabályok ismeretében tudják meghozni. Az ördög, mint mindig, most is a részletekben rejlik, és ez különösen vonatkozik a SZÉP-kártya kibocsátói körének meghatározására – tette hozzá.
A PatikaCenter 2011 októberének elején adott be kérelmet SZÉP-kártya kibocsátásra, nyilvántartásba is vették a céget, de az engedélyezési hivatal (MKEH) ellenőrzése után törölték a kártyakibocsátók közül. Arról nincs információ, hogy a SZÉP-kártya-piacon szereplő három banknál is vizsgálódott volna a hatóság. A Patika viszont a rendeletből kiolvasható feltételeknek nyilvánvalóan megfelelt – írja a portál. A magyar kormány az EB előtt lényegében azzal érvelt, hogy fontosnak tartotta, hogy a SZÉP‑kártya kibocsátója megfelelően integrálódva legyen a magyar gazdasági életbe. Ez különösen furcsává teszi az egyértelműen hazai tulajdonban levő egyik legnagyobb, a kártyahasználat terén bőséges tapasztalatokkal rendelkező egészségpénztár szolgáltatójának a piacról való kizárását.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Milyen tényezők befolyásolják a haj egészségét? Mekkora mértékű hajhullás a normális? Valóban más a férfiak és a nők hajritkulása? És mit tehetünk, ha már megtörtént a baj? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.
Legfeljebb 50 millió forintot lehet majd felvenni 3 százalékos kamaton.
Gyökeresen átalakul a járműtervezés gyakorlata, s ebben egy magyar startup, a Shapr3D is meghatározó szerephez jutott. Közben gyorsan terjed a mesterséges intelligencia használata is.
A NER fői nagyvállalkozója csak a kockázatosnak ítélhető közbeszerzések keretében akár 2,2 ezer milliárd forint járadékot zsebelt be bő tíz év alatt.
Jogerős ítélet kötelezi az intézményt, hogy elárulja: ki keresett azon, hogy egy magáncégnek fizető betegek soron kívül részesülhettek az állami kórház szolgáltatásaiból.
Milyen autó képes erre egyáltalán?