A kiemelt vizsgálati szempontok alapján az adóhatóság fokozott hangsúlyt kíván fektetni a székhelyszolgáltatókhoz bejelentett adózók, illetve a cégtemetők részére céget értékesítők helyszíni ellenőrzésére. Hasonlóan fokozott érdeklődésre tarthatnak számot azok a vállalkozások, amelyek kizárólag adóeljárási pozícióik javítása érdekében helyezik át székhelyüket (jellemzően Pest megye vagy Budapest területére), míg tényleges tevékenységüket eredeti illetékességi területükön hagyják.

A kedvező adózási szabályokra hivatkozva a NAV kiemelt tárgykörként kezeli továbbra is a jelentős összegű támogatások, beruházások elszámolását, a K+F tevékenységgel kapcsolatos adóalap-csökkentő tételek alkalmazását, valamint a kapcsolódó adókedvezményeket is. A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések közül továbbra is a kiutalás előtti ellenőrzések képviselik az idei évben a legnagyobb arányt.

"Kiemelt célként szerepel az adóhatóság tervei között az online pénztárgéphasználat jogszerűségének ellenőrzése is, valamint az általuk gyűjtött adatállomány ellenőrzési célokra való felhasználása. Ennek fényében a kirívóan piaci ár alatt értékesített termékek értékesítési pályájának és árképzésének végigkísérése a szükséges adatok rendelkezésre állásával ugyancsak hangsúlyos ellenőrzési céllá válik" – mondja Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere. "A digitális gazdaság szélesedésével az ellenőrzések fókuszába kerülnek az online kereskedelem és az online szolgáltatások, úgymint a tárhelyszolgáltatások, vagy az úgynevezett shared economy szolgáltatások is, mint például a közösségi étkezés, utazás, szálláshelynyújtás. Az információtechnológiai megoldások hasznosításával, az adózói hardver- és szoftvereszközök, valamint adatállomány fokozottabb ellenőrzésével az adóhatóság pontosabb képet fog kapni az adózók valós, akár be nem jelentett tevékenységéről is.”

Fókuszált vizsgálati figyelemre tarthatnak számot a kapcsolt vállalkozások az egymás között alkalmazott transzferár képzési gyakorlatuk ellenőrzése terén is. A gazdasági társaságok és a magánszemélyek ellenőrzéseit egymásra épülően kívánja végezni a NAV, különös hangsúlyt fektetve a több társaságot, vagy kockázatos társaságokat tulajdonló, illetve képviselői, meghatalmazotti szerepet betöltő személyek ellenőrzésére.

Ezen túlmenően fokozott érdeklődésre tarthatnak számot azon vállalkozások is, amelyek a tevékenységükhöz szükséges munkaerőt munkaerő-kölcsönzési konstrukciót igénybe véve biztosítják.

Az ellenőrzések általános, prioritást élvező célterületeit képezik a jövedéki termékek – a cigaretta, az alkohol, az üzemanyag, különös tekintettel az egyéb bejelentési kötelezettség alá eső ásványolajokra – illegális előállítása, birtoklása, forgalmazása, illetve az adómentes, kedvezményes adómértékű jövedéki termékek jogszerűtlen kereskedelmi forgalomba hozatala. A vámhatóság továbbá áru- vagy ügyletspecifikus vizsgálatokat végez, melyek főbb irányai különösen a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétére vonatkozó vámszabályok betartásának, az áru tarifális besorolásának, az áru bejelentett származásának, a vámérték kimunkálásának vizsgálata.

Ellenőrizendő főbb tevékenységi körként az adóhatóság a fentiekkel összhangban többek között a húsfeldolgozás, -kereskedelem, az élőállat-kereskedelem, az élelmiszer, ital- és dohányárukereskedelem, az építőipari tervezés és kivitelezés, a közúti áruszállítás, a személyszállítás, a munkaerő-kölcsönzés, az információ- és kommunikációtechnológiai termékek kereskedelme, fémkereskedelem, hulladékgazdálkodás és az üzletviteli tanácsadás területeit jelölte meg.

Különösen fontos marad az értékesítési láncolatok gyors feltárása, a számlázási útvonalak és a hatóság rendelkezésére álló kontrolladatok eltéréseinek hasznosításával.

„Az adózói minősítéstől függetlenül, a költségvetésre gyakorolt kiemelkedő hatásukra való tekintettel a legnagyobb adóteljesítményű adózóknál a NAV folyamatosan magas ellenőrzöttségi szintet kíván fenntartani. A kiemelt ellenőrzési célok NAV útmutatójában összegzett vizsgálati szempontok fokozottabb felkészülést igényelnek a társaságok részéről, melynek csak partnereik széles körű ellenőrzésével tudnak eleget tenni. A belső ellenőrzési eljárás kialakítása, lefolytatása és annak dokumentálása pedig elvárás lesz az adóhatóság részéről” – tette hozzá Veszprémi István.