Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A Zágráb megyei bíróság az Európai Bírósához (EB) fordul, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe Hernádi Zsolt a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott horvát elfogatóparancsot - írta a Jutarnji List horvát napilap pénteken.
A lap szerint annak ellenére, hogy Horvátország európai elfogatóparancsot adott ki a Mol elnök-vezérigazgató ellen, Hernádi Zsolt szabadon mozoghatott egyes európai uniós tagállamokban. Nemrég pedig Hernádi végleg lekerült az Interpol körözési listájáról - tették hozzá.
A Zágráb megyei bíróság úgy véli: Magyarország és más EU-s országok megsértették az uniós jogot. Ivan Turudic bíró a lapnak megerősítette: a fővárosi megyei bíróság az EB-hez fordul jogorvoslatért, és az alábbi kérdésekben vár véleményt az Európai Unió (EU) legfelsőbb igazságszolgáltatási szervétől: Hernádi ügyében fennáll-e a kétszeres eljárás alá vonás tilalma és a nemzeti érdek lehet-e kifogás az európai elfogatóparancs figyelmen kívül hagyására.
A Mol az MTI megkeresésére közölte: "a Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt már többször visszautasította a vádakat. Magyarországon már megállapították ebben az ügyben a bűncselekmény hiányát. Ráadásul a horvát alkotmánybíróság is új tárgyalásra utasította az ügyben eljáró és éppen Ivan Turudic által vezetett büntető bíróságot. Vélhetően az Interpol közgyűlése is figyelembe vette ezeket a szempontokat, amikor véglegesen törölte Hernádi Zsoltot a nemzetközi körözési listáról."
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait.
A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért sem.
Hernádi kiadatását először 2013-ban kérték a horvát hatóságok, mert a magyar üzletember állításuk szerint nem jelent meg Zágrábban egy tárgyaláson. A Mol vezetőjének gyanúsítottként való kihallgatását a horvát bíróság előtt Magyarország rendszerint nemzeti érdekekre, illetve nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva utasította el - írta a lap.
A Jutarnji List továbbá azt állítja, hogy Hernádit a horvátországi eljárásban szereplő azonos vádpontokban ugyan jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla 2014 decemberében, ugyanakkor ez a bírói testület soha nem is vizsgálta a vádlott bűnösségét.
A magyar bíróság azért hozott felmentő ítéletet, mert bebizonyosodott, hogy a pótmagánvádlót nem érte kár, ezért Hernádi bűnösségét nem is tárgyalták - jelezte az újság. A pert egyébként a Mol korábbi vezető jogtanácsosa indította, mert szerinte Hernádi Zsolt horvátországi korrupciós ügye miatt jelentősen csökkent a vállalat részvényeinek értéke.
A Zágráb megyei bíróság a fentiekre hivatkozva azt állítja, hogy ebben az esetben nem sértették meg a kétszeres eljárás alá vonás tilalmát, ami miatt egyebek között Hernádi Zsolt lekerült az Interpol internetes körözési listájáról, és ami miatt Németország és Ausztria is felfüggesztette a Mol elnök-vezérigazgatója elleni horvát elfogatóparancs végrehajtását.
A lap a témával kapcsolatban még kiemelte: amennyiben Horvátország pozitív választ kap az EB-től, az uniós tagállamok többé nem hagyhatják figyelmen kívül a horvát elfogatóparancsot. Ellenben, ha negatív válasz érkezik, a zágrábi bíróság nem folytathat tovább eljárást Hernádi ellen - húzták alá.
