Az Európai Parlament is támogatja, hogy Európai Ügyészséget hozzanak létre, amely az uniós pénzek elköltésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgálná. Az EP-nek Szanyi Tibor nyújtott be éves jelentést az unió versenypolitikájáról, ebben esett szó a korrupció ellen fellépő közös ügyészségről is – a jelentést végül nagy többséggel fogadták el.

A végső döntést nem az EP fogja meghozni, a tagállamok vezetőinek beleegyezésére is szükség lesz. Márpedig a terv így többek között épp a magyar kormány ellenállásán bukhat el.  Trócsányi László igazságügyi miniszter korábban azzal indokolta az elutasítást, hogy a korrupció elleni fellépésre megvannak a nemzetállami szabályok. Szanyi Tibor erről azt mondta kérdésünkre: csak biztatni lehet az állami ügyészségeket, hogy végezzék a munkájukat, de a rendszer csúcsán ott állhat az európai ügyészség.

Szanyi szerint nagy vita azon lehet, hogy milyen ügyekben vizsgálódhasson az Európai Ügyészség, ha egyszer felállítják. Mint mondta, sokan tarthatnak attól, hogy a folyamatban lévő korrupciós ügyek vizsgálatánál mennyire ásnának bele a múltba. Pedig szerinte a 4-es metró ügye is mutatja, hogy mennyire fontos az uniós vizsgálódás. Az EU illetékes szervezete, az OLAF – amelynek nyomozati jogköre nincsen – hozott fel most több olyan ügyben is vádakat, amelyeket a magyar ügyészség már lezárt.

Vera Jourová EU-biztos tavaly decemberben sikertelenül lobbizott a magyar kormánynál, majd arról beszélt: akár pénzügyi szankciókat is kaphat Magyarország. Később úgy tűnt, hogy nem kötelező formában jönne létre a hivatal, január végéig 17 ország jelezte, hogy részt venne a munkában. Magyarország mellett Lengyelország is szeretne kimaradni a közös ügyészségből.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.