Feladta az Európai Bizottságnak azt, hogy meggyőzze a tagállamokat az európai ügyészségi hivatal felállításáról. Az uniós pénzek elköltésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló testület az OLAF-fal ellentétben nyomozati jogkört is kapna, ami komoly előrelépést jelentene az uniós együttműködésben – a baj csak az, hogy több tagország ellenzi.

Köztük van Magyarország is, amelyet néhány hete emiatt meg is fenyegetett az illetékes EU-biztos, Vera Jourová. A politikus, aki december elején sikertelenül lobbizott a magyar kormány tagjainál, hogy adják jóváhagyásukat a korrupcióellenes szervezet felállításához, akkor arról beszélt: Brüsszel akár pénzügyi szankciókkal is sújthatja Magyarországot emiatt.

Az igazságügyminiszterek pénteki máltai informális ülésén azonban fordult a kocka: döntés ugyan nem született, ám az igazságügyi biztos úgy nyilatkozott, hogy nem próbálják a maguk oldalára állítani az indítványt ellenző tagországokat, így nem kötelező formában, hanem úgynevezett megerősített együttműködés keretében jön létre a hivatal – írja a Bruxinfo.

Jourová elmondta: 17 ország ígérte biztosra a részvételét ebben, a finnek és a portugálok még vacillálnak, a hollandok, a svédek, a lengyelek és a magyarok pedig kimaradnak. Owen Bonnici, máltai igazságügy-miniszter ötödikként Máltát is megnevezte, a hatodik ellenálló pedig az amúgy is kilépésre készülő Nagy-Britannia.

A biztos arról is beszélt, a magyaroknak mi a problémája. Egyrészt az, hogy a majdani főügyész hatáskörébe tartozna az áfacsalásokkal való visszaélések vizsgálata, a másik pedig az, hogy a részvételhez módosítani kellene az Alaptörvényt.

Az európai ügyészség a Magyarország számára is komoly gondokat okozó, határon átnyúló kereskedelemben gyakori úgynevezett körhintacsalásokat vizsgálná, amelyek évente 50 milliárd eurós kárt okoznak a tagországoknak. Ezenkívül az uniós támogatásokkal történő csalásokat és visszaéléseket göngyölítené fel a hivatal – emeli ki a brüsszeli uniós szakportál.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.