Peking kiütötte Brüsszelt: bor, mámor, Kína…

A kínai főváros egyik luxushoteljében 330 elismert nemzetközi szakértő kóstolgatott 9000 féle bort, a nedűk ötven országból érkeztek. Az a borgazdaság, amelyik ezen a megmérettetésen érmet kap, forgalma megsokszorozódására számíthat. De hogy került ez a jellegzetesen európai verseny Kínába? Baudouin Havaux, a rendezvény elnöke megadta a választ: „Azért jöttünk Pekingbe, mert Kína a világ legdinamikusabban bővülő piaca”. Jelenleg évi 1,46 milliárd liter bort vásárolnak Kínában, ez lényegében évente egy liter egy főre vetítve. Az összesített adatok szerint jelenleg Kína az USA, Franciaország, Olaszország és Németország után a világ ötödik legnagyobb borfogyasztó nemzete. De ha a jelenlegi trend folytatódik, a fogyasztás három éven belül 19 százalékkal nő, és Kína már a második legjelentősebb borivó ország lesz 2021-ben.

Nemrég még a világ legnépesebb országában a sörök és a tömény szeszek vitték a prímet a tömegfogyasztásban. A bor afféle luxusnak számított, és egy üveg francia bor még egy közepesen jól kereső kínainak is komoly kiadás volt. De lassan megváltoztak a fogyasztói szokások és főként nőtt a városi középosztály jövedelme. 2009 és 2016 között ennek a több százmilliós rétegnek a keresete megduplázódott. És ebbe már belefér a korábban luxusnak tekintett bor is. Közben persze fejlődik a kínai szőlő és borászati szektor is. Az ambiciózus fiatal kínai vállalkozók külföldön, Franciaországban, Ausztráliában tanulják a szakmát.

Tavaly, amikor a brüsszeli borversenyt a belga fővárosban rendezték, a benevezett kínai borok 30 százaléka kapott valamiféle díjat vagy elismerést. Hogy ez tényleg a nedű minőségének, vagy a rohamosan növekvő kínai piacnak szólt, más kérdés. De hogy idén a brüsszeli borverseny Pekingbe költözött, az félreérthetetlenül jelzi, hogy még ebben a hagyományosan nem kelet-ázsiai gyökerű ágazatban is megkerülhetetlen Kína.