Magyarország nem adja ki Hernádi Zsoltot a horvátoknak

Elutasította a Fővárosi Törvényszék azt a horvát kérelmet, amellyel a MOL vezetője, Hernádi Zsolt kiadatását kezdeményezték a náluk folyó vesztegetési ügyben. A tárgyalást azért kellett kitűzni, mert a horvát rendőrség újra kérte az Interpoltól, újítsa meg a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot.

Az Index azt írja, miután 2009-ben, Horvátországban megbukott Ivo Sanader miniszterelnök, több ügyben is perbe fogták, a többi között azzal is megvádolták, hogy a MOL megvesztegette, amikor irányítási jogokat szerzett abban a horvát INA olajvállalatban, amelyet a MOL együtt birtokolt a horvát állammal. A MOL és Sanader is tagadta a vádakat, de Horvátország európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen. Magyarország ezt nem teljesítette, a magyar Központi Nyomozó Főügyészség nem talált bűncselekményre utaló jelet. Ezért Magyarország nem adta ki Hernádi Zsoltot, amit Horvátország minden létező nemzetközi jogi fórumokon is sérelmezett:

1. Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy Magyarország nem tagadhatta volna meg az elfogási kérést azon az alapon, hogy ő az esetet kivizsgálta, ha az érintett állampolgárt csak tanúként hallgatta meg az ismeretlen tettes ellen zajló eljárásban.
2. A horvátok a genfi nemzetközi bírósághoz is fordultak, de a testület a magyar félnek adott igazat.
3. Közben zajlott egy harmadik eljárás Washingtonban, ezt a MOL kezdeményezte. A befektetés-védelmi választott bíróságon a Mol a horvát fél szerződésszegései miatt követel egy nagyobb összeget.

A hosszú jogi adok-kapok folyamán még sok egyéb lépés is történt:

• Magyarország magyar eljárásokban próbálta tisztázni az elnök-vezérigazgató szerepét,
• Bánhegyi Ilona magánszemély egy pótmagánvádas eljárásban kifejezetten megnevezte Hernádi Zsoltot, mint lehetséges elkövetőt, és arra kérte a magyar bíróságot, hogy vizsgálja ki, okozott-e a részvényeseknek kárt az elnök-vezérigazgató horvátországi ténykedése. 

A cél az lehetett, hogy a magyar bíróság mentse fel a Mol-vezért, aki ezek után elmondhatja, hogy már nem csak tanúként hallgatták meg, de nevesített gyanúsítottként is vizsgálta az ügyét egy uniós (magyar) bíróság. Vagyis ez a feljelentés valójában Hernádi érdekeit szolgálta, Bánhegyi Ilona magánszemély korábban éppen a Mol jogi igazgatója volt, bizonyára a felmentés kicsikarásáért perelt - olvasható a lapban.