Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
„Ez az első munkanapom mint tulajdonos” – kezdte Lázár János, akit a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása után nem sokkal kért meg Orbán Viktor, hogy a vagyont felügyelő miniszter mellett gyakorolja az állam tulajdonosi jogait. Ahogy a kormányfő fogalmazott, „bizalmi kézként járjon el”. Lázárt október elsejével nevezték ki a posztra, de mint mondta, péntekre esett az első munkanapja, amivel sok embert megmozgatott.
„Az együttműködés feltételeit egyeztettük a vezérigazgató úrral” – mondta Lázár azzal, hogy az új tulajdonosi struktúra jegyében zajlott a megbeszélés. A sajtótájékoztatón ott ült a vezérigazgató és a termelési igazgató is, de ők nem kaptak szót, nem sok kétséget hagyva afelől, mit jelent az új struktúra. Lázár azt is elmondta, hogy az újságírók után a szakszervezeti vezetőkkel tárgyal, majd a testületi ülésre megy, amelyet kérésére hívott össze délutánra a polgármester.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt nem kis vajúdás után alakult meg: 2013-ban még úgy tűnt, hogy a kormány szándéka a korábban itt működő magáncég szétbombázása, ha már Budai Gyula elszámoltatási biztosként elrendelt vizsgálata nem járt eredménnyel, és nem sikerült bizonyítani, hogy 2004-ben törvénytelenül privatizálták az egykori állami gazdaságot. A közel tízezer hektáron működő magáncég állami földjeit pályázatra írták ki még öt évvel ezelőtt, majd a földeket csaknem száz részletben magángazdáknak adták.
A város lakói kétségbe estek, mivel a Zrt a legnagyobb munkáltató és adófizető is volt egyben, attól tartottak, hogy a szétdarabolt cég nem hoz majd számukra semmit a konyhára. A tiltakozások hatására döntött úgy a kormány, hogy államosítja a gazdaságot, így 2016-ban megalakult a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Nyárig Farkas Sándor felügyelte a cég működését, majd kormányzati posztot kapott, így mást kellett keríteni a helyére. A választás Lázárra esett, aki most a korábbról ismert tempójában látott neki a feladatnak, majd üzent politikus társainak:
„Szeretném megmutatni, hogy nem csak beszélni tudok az ország ügyeiről, nem csak beszélni tudok Kormányinfókon a kormányzat működéséről, hanem amiről beszélek az országgal kapcsolatban, azt meg is tudom valósítani. Jó kihívásnak is tartom ezt a lehetőséget, hogy bebizonyítsam, nem csak beszélni, de cselekedni is tudni kell. Szeretnék ennek a vállalatnak jó tulajdonosa lenni.”
Amit megígért Lázár:
- Öt éven belül Magyarország legjobb agrárcége
- Tíz éven belül Európa egyik legjobb cége
- Békés megye felzárkóztatása
- Mezőhegyes támogatása (egyház, óvoda, iskola, városüzemeltetési feladatok, szociális tűzifa támogatás)
- Magasabb fizetések a munkavállalóknak
- Szakember-utánpótlás a helyi szakközépiskolában, ösztöndíj alapítása
- Agrárturisztika
- Öntözött terület duplájára emelése (Marosból)
- Transzparencia
- Az osztalékot maradéktalanul a fejlesztésekre fordítják, nem fizetik be a költségvetésbe (Az állam az elején 22 milliárd forintot tett bele, most cég számláján 14 milliárd forint van, hamarosan tehenészet, ipartelep fejlesztés)
Lázár János azt is megígérte, hogy minden nap ott lesz Mezőhegyesen, hiszen a választókörzetének a szomszédságában van a város, az ágya is mindösszesen 35 percre van a központtól.
„Az a veszély fenyegeti Mezőhegyest, hogy rendszeresen állok a cég rendelkezésére, tulajdonosként, igyekszem a jó gazda gondosságával ügyelni a cég működésére.” – zárta le a sajtótájékoztatót Lázár.
