szerző:
Balla Györgyi
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Klubokból nőtte ki magát a Gém Klub Első Magyar Játékkiadó Kft. Alapító tulajdonosa, Aczél Zoltán svájci és német minta alapján épített üzletet a társasjátékokra. Övé volt az első társasjáték-webáruház, bevezette a családi és a partijátékokat, meghonosította a játékmesterséget. A hvg.hu-nak arról is mesélt, hogyan tudott növekedni a cége még a gazdasági válság idején is.

Az Igen? 2018 egyik legfelkapottabb társasjátéka, melyben megpróbálják kitalálni a játékosok, hogy érdekes kérdésekre ki, milyen választ ad. A parti során meg kell tippelni például, hogy a társaságból hányan szokták többször megnyomni a liftgombot, hányan vakarnak el egy sebet, vagy ki az, aki embert is enne, ha másként nem maradna életben egy lakatlan szigeten. A játékot Győri Zoltán találta ki, a Gémklub látott benne fantáziát és adta ki.

Abból lehet jó társasjáték, amiben van kakaó

– mondja Aczél Zoltán, a Gém Klub Első Magyar Játékkiadó Kft. egyik alapítója és tulajdonosa, aki még gimnazistaként, a nyolcvanas években szerette meg a társasjátékokat. „Egy barátom stoppal ment Németországba, és belecsöppent egy baráti társaságba, ahol a Nyúl és sün című játékot játszották. Rácsodálkozott, hogy van olyan játék, ami felnőtteknek való. Annyira boldog volt, hogy végül odaajándékozták neki. Hazahozta, és attól kezdve mi gyakorlatilag minden héten összejöttünk és játszottunk.” Így indult a Gémklub, Dunaújvárosban.

Aczél Zoltán
©

„Egy idő után már nem fértünk el egyikünk lakásában sem”, kultúrházakba, kocsmákba mentek. „Volt a Csillag nevű kocsma Dunaújvárosban, megbeszéltük, hogy ott fogunk találkozni, és az üveges szemű alkoholisták között, egy kockás terítőn kirakjuk a bábukat” – emlékszik mosolyogva. „Bámultak ránk az emberek, de idővel egyre több ismerős jött el a meghívásunkra.”

Később Budapesten is alakult társasjátékklub, kávézókban, kultúrházakban vagy éjszakánként, zárás után, éttermekben gyűltek össze az igazán elhivatottak. „Akkoriban Magyarországon, ha felnőtt társaság társasjátékozott, Monopolyval vagy Rizikóval játszott. Utóbbi több órán keresztül tartott, viszont elég hamar kiderült, ha valakinek már esélye sem volt győzni. A modern játékok ennél sokkal jobbak voltak. A Nyúl és sünben például egy partit 40 perc alatt lejátszottunk, és több szerep jutott benne a döntésnek, mint a szerencsének. Elsöprő élmény volt.”

©

Akinek csak akadt külföldi ismerőse, megpróbált tőle társasjátékot kérni. „A behozott játékokat aztán elkezdtük kölcsönadni, mint egy videotékában.” Azzal a különbséggel, hogy nekik nem volt állandó helyük, nem volt üzletük, csak később kezdtek játékboltokban házalni. „A Fény utcai Gondolkodó játékbolt tulajdonosa, Jakab Sándor volt az első, aki befogadott néhány egyszerűbb kártyajátékot és komolyabb társasjátékot. Végül annyit el tudott belőlük adni, hogy ő is rájött, ez egy piaci rés Magyarországon, amire rá kell menni.”

Klubból cég, játékos gondolkodásból üzlet

Így 15 évnyi nonprofit működés után, 2001-ben megalakult az első klasszikus értelemben vett társasjáték-kiadó Magyarországon. A Gém Klub Első Magyar Játékkiadó Kft. úgynevezett szerzői műveket ad ki, társasjátékokat gyárt és fejleszt. Úgy működik, mint egy könyvkiadó, „bejönnek az ötletek, a művek, többször teszteljük, klubokban, cégeknél, családoknál”. A munka része az is, hogy kitalálják a témát, a dizájnt, a marketinget. „Nincs általános recept arra, hogy mennyi idő alatt lesz egy ötletből játék. Eddig a legrövidebb idő kevesebb mint félév volt.” Évente nagyjából ötven elképzelés fut be, „ebből nagyjából tízzel érdemes foglalkozni”. Sokszor annak ellenére is fektetnek munkát egy ötletbe, hogy végül nem lesz belőle játék.  

©

A céget hárman alapították: Aczél Zoltánon kívül barátai, Ágó Zoltán és Jakab Sándor is beszálltak, előbbi fejlesztői tudását, utóbbi nagykereskedői tapasztalatát hozta. Ágó Zoltán weboldalakat is fejlesztett, „az ő ötlete volt, hogy csináljuk meg az első társasjátékokat kínáló áruházat”. Ez kezdetben egy tartalomszolgáltató oldal volt, cikkekkel, játékszabályokkal. „Ez volt az első üzleti tevékenységünk, úttörő munkát végeztünk, piacot építettünk.” A két barát értett az üzlethez, Aczél Zoltán volt az, „aki szakmailag megalapozta az egészet”. „Nekem nem volt pénzem, az időmet és a szaktudásomat tettem bele.” Ő honosította meg Magyarországon a családi, a parti- és a stratégiai játék fogalmát. Még Svájcban, a kilencvenes években látta, hogy a társasjátékozásnak komoly piaca van, „Magyarországon erre még nem volt igazi kereslet, de a svájci és a német minta alapján meg voltam róla győződve, hogy ebből nagy üzlet lehet”. Nemcsak az üzlettársai szálltak be minimális pénzzel, rokonok, barátok is adtak kölcsön. „Izgultam mások pénzéért, tudtam, hogy ebbe nem szabad belebukni.”

©

A cégre azért is szükség volt, hogy azt a nagy mennyiségű játékot, ami a klubnak kellett, be tudják hozni Essenből, a nemzetközi társasjáték-kiállításról. „Dugig raktuk az autót, és hoztuk haza Magyarországra a játékokat.” Ezeket később a saját webáruházukban és a Fény utcai boltban árulták. A társaság által termelt eredményt a tulajdonosok sok éven keresztül kizárólag a fejlesztések és a növekedés finanszírozására fordították. Később „a bankok is bizalmat szavaztak, bankhitelt tudtunk felvenni”. "Sikerült olyan finanszírozókat találnunk, akik a számok mögé nézve meglátták a fantáziát a tevékenységünkben, és kellő finanszírozást nyújtottak a további növekedéshez”. Ebből finanszírozták a készletet. „Az volt a koncepció, hogy mindennel kell foglalkoznunk, a játékfejlesztéstől kezdve a gyártáson át a kereskedelemig.” A tevékenység egy idő után olyan sokszínű lett, hogy jobbnak látták ezeket szétválasztani:

  • a Gondolkodó Játékbolt Kft. viszi a kiskereskedelmet, három bolt tartozik ide és a webshop,
  • a GémKer-Gémklub Kft. foglalkozik a forgalmazással és a nagykereskedelemmel,
  • a Gém Klub Első Magyar Játékkiadó Kft. pedig a játékfejlesztésért, a kiadói tevékenységért, a társasjátékos rendezvényszervezésért és edukációért felel, valamint fajátékok gyártásával is elkezdett foglalkozni.

„Ez egy komoly cégépítés volt. Az üzleti folyamatok kialakításánál úgy gondolkodtam, mintha stratégiai társasjátékot terveznék, azt néztem, hogyan tudok az adott célhoz a legkönnyebben eljutni úgy, hogy közben minden résztvevő jól érzi magát.” Zoltán akkor még nem tudta, hogy tulajdonképpen gameficationnal, azaz játékosítással foglalkozik. Azóta viszont olyan projektekben is részt vesz, amelyekben a társasjátékokból szerzett tapasztalatokat az üzleti életben is lehet használni.  

©

Mit csinál egy játékmester?

A cégcsoportnak 25 állandó alkalmazottja van, akiknek csaknem fele játékmester. „Az ő dolguk, hogy kipróbálják, teszteljék a játékokat, részt vegyenek a döntésben, hogy mely társasokat adjuk ki, szabályokat fordítanak, lektorálnak, és megtanítják, kinek milyen játék való, és melyik játékot hogyan kell játszani.” A legtöbb kolléga kezdetben a klubba járó társasjátékosok közül került ki. "Az már nagyon nagy előrelépés volt a cég életében, amikor megtehettük, hogy nem csak a társasjátékokat szerető embereket alkalmaztunk, hanem piaci alapon szakembereket vettünk fel, akik a társasjátékokat már a cégnél dolgozva ismerték meg.”

Ma már Aczél Zoltáné a többségi tulajdon a cégcsoportban, korábbi üzlettársait kivásárolta. Rajta kívül van még egy csendestárs a vállalatban, „egy pénzügyi tanácsadással foglalkozó svájci barát, aki a kezdet kezdetén kölcsönnel segítette a vállalkozást”. Cserébe tulajdonrészt kapott. A beszélgetés során Zoltán többször is hangsúlyozza, hogy a cégcsoportot nem egyedül viszi, kollégái, csapata nélkül nem menne semmire.

A kiadó a 2008-as válságot is megúszta, sőt, még növekedni is tudott. „Több lett a tudatos vásárló, megnézték az emberek, hogy mire költik a pénzüket, értékelték a modern társasjátékokat a divatos játékszerekhez képest.”

©

A konkurensek partnerek is

A verseny sokáig a társasjátékok térnyeréséért folyt a játékszerekkel szemben a boltok polcain, és kevés olyan konkurencia volt, akik családi és felnőtt társasjátékokat is forgalmaztak, mint például a Mattel, a Hasbró vagy a Piatnik. „A társasjáték-kiadás terén a Piatnik volt a fő konkurencia, az volt a cél, hogy utolérjük, ez mára megtörtént. A társasjátékok kiadásának piacán a Gémklub belföldi forgalma a legnagyobb, a cég piacvezető Magyarországon. „Jóízű versenyről van szó, úgy tekintünk a viszonyunkra, mint együttműködésre a piac építéséért. Jó példa erre a legnagyobb magyar társasjátékos rendezvény, a Társasjátékok Ünnepének közös támogatása: a fő támogatók először a Gémklub és a Piatnik voltak, majd kapcsolódott ehhez a körhöz a Delta Vision kiadó és a Regió Játék is.” A Regió a legjelentősebb vállalat a piacon, a játékimportja mellett a legnagyobb bolthálózatával "sokkal inkább üzlettárs, mint versenytárs a Gémklub számára".

Aczél Zoltán azt mondja, álmaiban sem gondolta volna, hogy harminc év alatt ekkora lesz a cég és ekkora lesz a társasjátékpiac. Utóbbit összegszerűen megbecsülni nehéz, a nagyvállalatok üzleti titokként őrzik, hogy bevételükben mekkora tételt tesz ki a társasjátékok eladásából bejövő pénz. Csak idén, Magyarországon nagyjából száz új társasjáték jelent meg, „nagyon sok”. Ennek csaknem a felét a Gémklub adta ki, a maradékon osztoztak a többiek. A bővülést a verseny okozza, „aki kimarad, lemarad, ha nem mi adjuk ki, kiadja más”.

Nehezebb lett viszont több évre előre tervezni, „miután jó játékokról van szó, nem kell attól tartani, hogy ezek beragadnak, a forgási sebesség egy kicsit ugyan lassulhat, nem egy év alatt adunk el egy gyártásnyi mennyiséget, hanem 2, esetleg 3 év alatt”. A sikert nem is abban méri, hogy milyen gyorsan apad a készlet, hanem abban, hogy „milyen profitot termel a cég”. A társasjátéktrend pedig ma már úgy néz ki, hogy „azt a játékot keresik, amelyik közösségi élményt ad, az értékes együttlét örömét, az interakciót, az egymásra hangolódást. Erre van igényük az embereknek.” Fontos, hogy egy társasjáték

  • legyen gyorsan megtanulható és lejátszható,
  • legyen benne intellektuális kihívás,
  • nagyobb társaság is tudja játszani.
    ©

A magyarul kiadott külföldi játékok közül a legnépszerűbb a Dixit, a Concept, és a Fedőnevek, a Gémklub által fejlesztett játékok közül az Igen?, az Okos kertész és a Lélekpillangó. A Gémklub volt az első magyar társasjáték-kiadó, amelynek társasjátéka megjelent a nemzetközi piacon, nevezetesen a Krysis és Captain Cool néven a Piszkos Fred.

„Nekem kezdetben ez egy kultúrmisszió volt, és ma is az értékteremtés, a társasjátékozás terjesztése a fő motivációm” – mondja Aczél Zoltán a klubról, amely még mindig működik, a Ráday utcai üzletben lehet hetente többször is tesztelni, játszani.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
"Szeszcsempészek és kincsvadászok" is lehetnek az állami bank alkalmazottai

"Szeszcsempészek és kincsvadászok" is lehetnek az állami bank alkalmazottai

Puzsér komolyan veszi az előválasztást, be is szólt az MSZP-nek

Puzsér komolyan veszi az előválasztást, be is szólt az MSZP-nek

Több száz újságíró tiltakozik a szlovák miniszterelnök kijelentése ellen, aki bohócoknak nevezte őket

Több száz újságíró tiltakozik a szlovák miniszterelnök kijelentése ellen, aki bohócoknak nevezte őket

A járulékplafon eltörlése a lengyeleknél alkotmányellenes, nálunk nem

A járulékplafon eltörlése a lengyeleknél alkotmányellenes, nálunk nem

Videó: Kalifornia olyan most, mint a legdurvább katasztrófafilmek

Videó: Kalifornia olyan most, mint a legdurvább katasztrófafilmek

Csak egy apró jelölés, mégis nagyon fontos gumivásárláskor

Csak egy apró jelölés, mégis nagyon fontos gumivásárláskor