szerző:
Balla Györgyi
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Már csak az állam hozzájárulására vár a bükkszentkereszti gyógynövényüzem, hogy terjeszkedhessen. Szabó György, ismertebb nevén a bükki füvesember, Gyuri bácsi családi vállalkozásának még a kínai egészségügyi miniszter is a csodájára járt. Cégportré.

Fiatalosan szedi a lábát Szabó György, ismertebb nevén a bükki Gyuri bácsi. Bükkszentkereszt Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése, körülöttünk hegyes, dombos vidék. Meredek emelkedőn tartunk felfelé, Gyuri bácsi 90 éves elmúlt, remek formában van, egy pillanatra sem pihen.

©

Nemcsak fizikailag, szellemileg is friss:

„1978-ban, Alma Atában, az Egészségügyi Világszervezet konferenciáján jelentették be, hogy a népi gyógyításnak nincs káros hatása, azóta nem vagyok kuruzsló”.

Ezen kívül még egy fontos dátumot tart nyilván: „2008-ban szintén az Egészségügyi Világszervezet adott ki egy nyilatkozatot, hogy minden ember köteles törődni az egészségével, az orvostanhallgatóknak pedig újra tanítani kell azt, amit a nép tud”.

Gyuri bácsi húsz éve él a faluban, gyűjti és gondozza a gyógynövényeket, amelyekből a Györgytea termékei készülnek. A mesterséget javasasszony nagyanyjától tanulta. „Hét nemzedék ezzel foglalkozott nálunk a családban, nagymama titokban tudta csinálni, ha jött valaki tanácsért, és megbízható ember ajánlotta, akkor elmondta neki, hogy milyen teát, mire, hogyan kell használni” – emlékszik vissza. Később ő vette át a stafétabotot. Eredeti szakmája könyvkereskedő, „1945-ben szabadultam fel mint könyvkereskedő-segéd, de senki sem keresett könyvet, így átmentem az élelmiszer-kereskedelembe”. Innen is ment nyugdíjba. „Egy év után unatkozni kezdtem. Mit csináljak, mit csináljak? Eszembe jutott, amit nagymama tanított, gondoltam, elmegyek a piacra árulni. Hajnalban vittem a pakkot, két nagy zsákot a hátamon, délben hazajöttem, kimentem az erdőbe, összeszedtem, amit össze lehetett, itthon összevágtam, kiterítettem, szárítottam, éjjel csomagoltam, reggel megint mentem. Nagyon nagy munka volt, a feleségem segített.” Később lettek alkalmazottjai, a kilencvenes évek végén családi vállalkozásban kezdett gyógyteákat forgalmazni. „Most már meg merem mondani, mert nagyon régen volt, 5-6 ezer forintot árultam naponta, az már egy komoly összeg volt.” Szerinte a piac nagyon jó iskola, „aki a piacon megmarad, azt nem tudják becsapni, bátran vállalkozhat”. Még pénz sem kell hozzá. Neki legalábbis nem volt szüksége jelentősebb kezdőtőkére. „Papírzacskót kellett csak venni, meg fizetni a buszjegyet Miskolcig, mert akkor még nem voltam 65 éves.” Tizenkét évig járt a borsodi piacra, innen nőtt ki a vállalkozása.

Lehet-e vállalkozni színes öltöny és aktatáska nélkül?

Az üzleti életbe a Diabess-Györgytea nevű, cukorbetegség kezelésére ajánlott gyógyteával robbant be.

„A hírre, hogy feltalálta a cukorbetegség ellenszerét – noha erről szó sem volt, a cukorbetegség máig gyógyíthatatlan –, jöttek a tévéstábok, így indult a dolog”

– veszi át a szót lánya, Lopes-Szabó Zsuzsanna, aki – elmondása szerint – igencsak szkeptikus volt az elején.

©

„Bölcsészkart végeztem, magyartanár vagyok, eszembe sem jutott vállalkozni. Én is úgy képzeltem, mint sokan, hogy a vállalkozó az, aki színes öltönyben, aktatáskával jár, és nem mindig fizeti be az adókat.” Később csak beadta a derekát. „Iroda kellett, és fogalmam sem volt, hogyan induljak el, vidéki lány vagyok” – neveti el magát. Végül Pesten bérelt egy irodát, „beletettem egy alkalmazottat, megnéztem, mit kell ráírni egy zacskóra, olvastam, tanultam, mit ír elő a törvény”. Arra számított, három hónapon belül tönkremennek, „nem értettem az üzlethez, mégis azt vettem észre, hogy eltelt fél év, és jönnek a teazacskók”. Az, hogy van üzlet a gyógyteában, akkor lett nyilvánvaló, „amikor először fordult elő, hogy már megtakarítása is lett a cégnek, nem kellett minden pénzünket a közvetlen működésre fordítani”. Kezdetben minden pénzt, amit az üzleten kerestek, visszaforgatták a vállalkozásba. Ma már több lábon állnak:

  • gyógyteákat forgalmaznak,
  • tinktúrákat készítenek,
  • levendulás zacskókat varrnak,
  • könyvet, naptárt adnak ki,
  • gyógynövény-túrákat vezetnek.

„Egyik dolog épült a másikra, akár a legóban”

– mesélik. Hét éve vették az első telket a vállalkozáshoz, a hegyes-sziklás területen ez volt egyedül viszonylag sík terep, itt épülne az új üzem. A falu közepén álló házat az önkormányzattól bérlik, „nagyon rossz állapotban volt, sok pénzt öltünk bele” – vezet körbe Lopes-Szabó Zsuzsanna, és mutatja az irodát, a boltot, a telefonközpontot. Telefonon is lehet ugyanis tanácsot kérni, ketten ülnek egy kisebb szobában, megállás nélkül beszélnek.

©

Nem messze innen, az üzemben két asszony tölti a csomagokat, a többiek csomagolnak, dobozolnak, címkéznek. Azt mondják, a nagyüzem év végén van, ilyenkor tucatnyian dolgoznak itt. „Ha bejön a hideg, azonnal megugrik a forgalom, októbertől márciusig erős a kereskedelem” – vonnak gyors statisztikát. A nyár pedig a gyűjtés, betakarítás, feldolgozás miatt feszített, „ilyenkor 150-200 embernek is adunk munkát”.

©

A dolgozók többsége a faluban lakik, korábban Miskolcra jártak dolgozni, „de mióta ott a nehézipar gyakorlatilag megszűnt, sokan maradtak munka nélkül”. Szabóék családi cége fizeti a legtöbb bérleti díjat és iparűzési adót az önkormányzatnak, „és még nem beszéltünk arról, hogy évente több ezer ember fordul meg a gyógynövény-ismereti túráinkon, a kétnapos Gyógynövénynapok rendezvényünkön, a turizmus pluszbevételt jelent a falunak”.

Amikor a gazdasági válság is jól jön

Bükkszentkereszten 26 nappal többet süt a nap, mint az ország többi részén, és ez „számít a gyógynövényeknél”. Lopes-Szabó Zsuzsanna ennek ellenére állítja, üzletileg kedvezőtlen döntést hoztak, amikor úgy határoztak, az 1300 lakosú faluban vállalkoznak, a falu nehezen megközelíthető, logisztikailag költséges, a földterület drága, az infrastruktúra kedvezőtlen.

Az üzlet mára mégis felfutott: az árbevétel az elmúlt években folyamatosan növekedett, tavaly már elérte a 441 millió forintot, amiből a cég profitja 131 millió forint volt.

©

Több mint hatvanféle gyógyteát árulnak egy webshopban és három mintaboltban, Budapesten, Miskolcon és Bükkszentkereszten. A kft. soha nem volt veszteséges, kölcsönük, tartozásuk nincs, a gazdasági válságot sem érezték meg, bővülni tudtak, „úgy tűnt, az emberek teákkal akarják megnyugtatni magukat”. Ma már a külföldön élő magyarok adják az interneten bonyolított forgalmuk 5-10 százalékát. Sikerük részben az egész világon tapasztalható „zöld hullámnak” köszönhető, annak, hogy egyre többen fordulnak a kiegészítő gyógymódok, a természetes anyagok felé. „Míg Európában az emberek 82 százaléka érdeklődik a gyógynövények iránt, Magyarországon ez az arány 85 százalék.” Így versenytársakból is több van a piacon, „a Herbária, a Naturland, a Mecsektea például”.

Egy kis kofavér van bennem

– mosolyodik el erre a lovagkereszttel és Magyar Örökség Díjjal kitüntetett természetgyógyász és népi gyógyító. „A kofáktól tanultam, hogy nem elég szép árut kínálni, azt is figyelni kell, a vevő hogyan reagál, rá kell vezetni, hogy azt vegye meg, amit én akarok neki eladni”. Mindvégig ez volt az üzletpolitikája. Üzlettel ugyanis évek óta nem foglalkozik, lánya a kft. ügyvezetője, távmunkában, Svájcból irányítja a céget. Nemcsak a távolságot kellett megszokni, egy családi vállalkozást működtetni sem könnyű, „az teszi nehézzé, hogy mibe engedi be az idős a fiatalabbat, nálunk is voltak összefeszülések” – vallják be.

©

Eddig önerőből építkeztek, de ez már nem megy. Terjeszkedni kellene, de nincs miből. Ezért pályáztak az állam által meghirdetett Irinyi-programra. A kiírás úgy szól, hogy a projekt nagysága akkora lehet, amennyi a cég éves bevétele. Mint hátrányos helyzetű településen lévő vállalkozás, ennek az 50 százalékát kaphatják meg támogatásként. „Idén júliusban adtuk be a projekttervet, szeptemberben szólítottak fel hiánypótlásra, aminek eleget tettünk, de a támogatási kérelmünket még nem bírálták el” – mondja ezt Lopes-Szabó Zsuzsanna, ami azért meglepő, mert az alapkőletételkor már kész tényként tálalta a sajtó, hogy új gyógynövényüzem épül Bükkszentkereszten, 400 millió forintból. „Nem kaptuk meg azt a pénzt, amire pályáztunk, és ígéretet sem, hogy számíthatunk rá, kommunikációs hiba történhetett” – magyarázza.

A tervek szerint három új épületet húznak fel a falu határában:

  • raktárt,
  • feldolgozó,
  • csomagoló részleget.

„A cél az, hogy minden egy helyen legyen, sok időt és pénzt tudunk így megtakarítani, most szanaszét van minden.” Ha utal az állam, ha nem, a raktárt már elkezdték építeni, kiásták az alapot, letették az alapkövet, „ez volt a legsürgősebb”. Úgy számolnak, hitelt is kell majd felvenniük. Azt mondják, akkora beruházásról van szó, hogy egy percig sem gondolkodtak azon, használják-e az állami pénzt vagy sem. „Annyit bírtunk, amennyit eddig önerőből megcsináltunk, ez is nagyon keservesen jött össze.” Állítják, az üzlet rizikós, a körülmények mostohák, „külső forrásból nem kaptunk, igaz, nem is igényeltünk eddig egyetlen fillért sem”. Arra a felvetésre, hogy sokak szerint rengeteg a pénz a piacon a vállalkozásoknak, csak el kell venni, azt mondják, „ez nagyon jó, de még jobb lenne, ha adóból is kevesebb volna”.

A jövő a termesztésé lesz

Boltot egészen biztosan nem nyitnak többet az országban, „túl drága”. Szeretnének viszont exportálni, elsősorban Szlovákiába, „édesapám sokat jár oda előadni”. A bővülésnek szerintük csak az alapanyag szabhat határt, „a szárazság miatt kifejezetten rossz évünk volt, egyszerre érett a galagonya, az akác, azt sem tudtuk, hirtelen hová tegyük, hol szárítsuk, hogy ne fülledjen be”. Azt mondják, a klímaváltozás miatt kevesebb és kisebb a növény, amit be lehet gyűjteni, „a jövő a termesztésé lesz”.

©

Egy alkalommal még a kínai egészségügyi miniszter is érdeklődött a jó minőségű magyar gyógynövény iránt, de „Magyarország pici, nem tudja ellátni alapanyaggal a hatalmas Kínát” – mondja Lopes Szabó Zsuzsa. Korábban a kiskereskedők felé sem mertek nyitni, hiába lett volna érdeklődés. A jövőben viszont rajtuk keresztül bővülnének, és internetes kereskedelmüket is felpörgetnék.

És Gyuri bácsi nemrégiben földet is vett, termesztésbe fogott, 5 hektáron eddig 1500 diófát ültetett, „bennem van a parasztvér, 10 év múlva még dióm is lesz belőle, remélem, megérem, hogy én fogom a diót leszüretelni” – mondja Gyuri bácsi, aki esküszik például arra, hogy a ciszta diólevéllel eltüntethető, „100 százalékban gyógyítható, orvosi kezeléssel együtt”.

©

Az orvosokkal többször is meggyűlt Gyuri bácsi dolga, „borzasztó nehezen fogadják el a népi gyógyászatot, ami érthető, hiszen nem tanulták”. Azoknak, akik tanácsot kérnek tőle, mindig elmondja, a gyógyteák nem helyettesítik az orvost, a gyógyítás, a betegségek diagnosztizálása a doktorok dolga, „a népi gyógyászat mást tud, a mentőautóban sem kamillatea van, és az operációhoz sem citromfüvet használnak altatónak, mindennek megvan a maga helye”.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Nem fogja vissza magát az Alfa Romeo, ha az Audit, BMW-t, Mercedest kell cikizni – videó

Nem fogja vissza magát az Alfa Romeo, ha az Audit, BMW-t, Mercedest kell cikizni – videó

Néhány mondat állami szervek vezetőitől arról, hogy Magyarország élen jár a korrupció elleni harcban

Néhány mondat állami szervek vezetőitől arról, hogy Magyarország élen jár a korrupció elleni harcban

Fáról leesett gyümölcs

Fáról leesett gyümölcs

Adventi irodalmi naptár - december 10.

Adventi irodalmi naptár - december 10.

Népességrobbanás várható a migrációt kibocsátó országokban

Népességrobbanás várható a migrációt kibocsátó országokban

Hasogdzsi-gyilkosság: Szaúd-Arábia nem hajlandó kiadni a gyanúsítottakat Törökországnak

Hasogdzsi-gyilkosság: Szaúd-Arábia nem hajlandó kiadni a gyanúsítottakat Törökországnak