Vasárnap a jövő évi béremelésekről tart ülést a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma (VKF) – értesült a Népszava. Varga Mihály pénzügyminiszter a lapnak erről még pénteken azt mondta: szeretnék, ha a munkaadók és a munkavállalók kihasználnák azt a három napot, ami a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló megállapodásra még rendelkezésükre áll. A tárcavezető megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a munkavállalói érdekképviseletek között is lehetnek ellentétek, az egyik szakszervezeti szövetség ráadásul elnökválasztásra készül.

A VKF-üléseken a munkavállalókat képviselő Sáling József elismerte, hogy valóban nem azonosak az egyes tagszervezetek által képviselt kereseti viszonyok, így például míg a garantált bérminimum a kereskedelmi dolgozók 60 százalékát érinti, addig a külföldi tulajdonú nagy autógyárak alkalmazottai efelett keresnek. De a szakszervezetek ennek ellenére is azonos álláspontot képviselnek – tette hozzá, és határozottan tagadta, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség februári elnökválasztó kongresszusa bárminő hatást gyakorolna bérjavaslataikra.

Sáling szerint a kormánynak január 1-i hatállyal mindenképp be kellene jelentenie az emelési mértékeket, már csak a bérszámfejtés miatt is. A minimálbér a szociális ellátásokat és családtámogatásokat igénybe vevők számára sem mindegy, hiszen ezeknek a juttatásoknak az értéke is ettől függ.

A VKF eddigi egyeztetésein a munkaadók 8 százalékos emelést szerettek volna, de a szakszervezetek kitartanak a 13 százalékos minimálbér- és 15 százalékos garantáltbérminimum-emelés mellett.

A lap szerint a kormány állítólag inkább a munkáltatói oldal felé hajlik, ezért a legkisebb bruttó bérek januártól 8,7 százalékkal 138 ezerről 150 ezer forintra emelkedhetnek, így az összeg nettója is átlépheti a százezer forintot. A garantált bérminimum pedig 180,5 ezer forintról 202 ezer forintra nőne.

Rolek Ferenc, az Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke annyit mondott a lapnak, hogy remélhetőleg a tárgyalásokon megszületik a megállapodás.