Húszezer, a cég logóját és a Prime szolgáltatás nevét viselő Sprinter kisteherautót rendelt az Amazon a német Mercedes-Benz frissen megépült dél-karolinai gyárától. A furgonok 2019 végéig állnak szolgálatba, és azt jelzik, hogy a cég egyre nagyobb szerepet akar magának a termékei amerikai kiszállításában is, amit eddig a szövetségi posta (USPS), valamint a FedEx és UPS gyorsposták végeztek. Az Amazon minden piacba belekóstoló étvágya az oka annak, hogy a seattle-i központú cég tőzsdei értéke az Apple után másodikként lépte át az ezermilliárd dolláros határt; az árfolyam az utóbbi egy évben megduplázódott. A mintegy 16 százalékos pakettet magának megtartó Bezos vagyona pedig 160 milliárd dollár fölé kúszott, amivel messze megelőz mindenki mást.

A 2011-ben elhunyt Steve Jobs Apple-alapító kivételével nincs olyan csúcstechnológiai guru, akinek a személye annyira összefonódott volna az általa létrehozott céggel, mint Bezosé az Amazonnal. Mérhetetlen ambíciójukban pszichológusok szerint az is szerepet játszhatott, hogy mindketten örökbe fogadott gyerekek voltak, akikben égett a bizonyítási vágy. Bezos 1964-ben, Jorgensen néven született, ám az apja elhagyta családját, és a fiút négyéves korában adoptálta anyja második férje, a Kubából az USA-ba menekült mérnök, Miguel Bezos. A 2015-ben elhunyt Ted Jorgensen csak három évvel a halála előtt tudta meg, mire vitte a fia, amikor a Bezosról könyvet író Brad Stone a kutatómunkája során felkereste.

A New York-i befektetési bankárként az internet berobbanására felfigyelő Bezos azért választotta 1994-ben alapított startupja első termékének a könyvet, mert azt könnyű volt postára adni, és a nagykereskedők az 1990-es évek közepére digitalizálták a katalógusukat, így arról egyszerű volt rendelni. Az Amazont Seattle-ben hozta létre; nemcsak azért, mivel ott a Microsoft közelsége miatt sok volt a szoftveres szakember, hanem azért is, mert a várostól nem volt messze a legnagyobb könyves nagykereskedő, az Ingram raktárbázisa. Az is számított, hogy Seattle állama, Washington egyszerre volt gazdaságilag fejlett és nem túl sűrűn lakott. Az utóbbinak azért volt jelentősége, mert egy 1992-es legfelső bírósági döntés szerint a távértékesítést végző cégeknek csak abban a szövetségi államban kellett beszedniük a fogyasztási adót, amelyben fizikai jelenléttel bírtak. Az Amazonnak ez fontos árelőnyt jelentett fizikai valójában is létező bolthálózatot fenntartó versenytársaival szemben.

Bezos karizmájának is tulajdonítják, hogy az Amazon huzamos ideig veszteséget veszteségre halmozhatott. Első negyedéves nyereségét csupán 2001-ben tudta felmutatni. A részvényárfolyam szakadatlan emelkedése viszont azt jelzi, a befektetők elfogadták, hogy a birodalomépítés komoly befektetéssel jár, de idővel meghozza az eredményt. Mint a rendeléseket rögzítő és a logisztikát irányító szerverparkként induló felhőszolgáltatás, az Amazon Web Services, amely ma már a későn eszmélő Microsoft, IBM és Oracle hasonló megoldása előtt fölényesen piacvezető.

A munkamániásként kegyetlen tempót diktáló Bezos befolyásának megnövekedését egy képpárral szokták illusztrálni.

Az 1990-es évek végén készült fotón az Amazon-főnök félszeg és cingár, a frissen viszont dinamikus és kigyúrt. Az elsőhöz azt fűzik hozzá, „könyvet árulok”, a másodikhoz pedig azt, hogy „azt árulok, amit csak akarok”. Ez utóbbira jó példa az organikus termékeiről ismert Whole Foods áruházlánc tavalyi felvásárlása. Az Amazon megjelenését megszenvedték a hagyományos szupermarketek részvényei, ahogy a drogériák papírjai azt, hogy idén nyáron a cég bejelentette a PillPack online gyógyszertár felvásárlását. De dinamikusan nő a ruhaértékesítés és a streamingszolgáltatás is.

Az űr meghódításáról álmodó Bezos 2000-ben hozta létre Blue Origin nevű űripari vállalkozását, amibe részvényeladásból évi mintegy egymilliárd dollárt pumpál. Akkori vagyona egy százalékából, 250 millió dollárért 2013-ban megvette a The Washington Post napilapot, ami azóta visszanyerte régi fényét – és kivívta Donald Trump haragját.

NAGY GÁBOR

A cikk a HVG 2018/37. számában jelent meg.