A magyarok leginkább hazafias okból vásárolnak helyi termékeket, és ezzel nincsenek egyedül. A Cetelem által 17 országban készített felmérésből az derült ki, hogy a kelet-közép-európai volt szocialista államok mindegyikében leggyakrabban ezt az indokot hozták fel a megkérdezettek. Nyugaton egészen más a helyzet: ott az emberek inkább a környezet védelme érdekében tartják fontosnak, hogy helyi termékek kerüljenek a kosarukba – ez a szempont nálunk csak a válaszadók 29 százaléka számára fontos, de Bulgáriában mindössze 16 százalék ez az arány. A felmérést egy sajtóbeszélgetésen bemutató Szabó Péter, a Magyar Cetelem Bank elnök-vezérigazgatója szerint ez arra is utal, hogy amíg a keletiek szűkebb keretekben gondolkodnak, Nyugat-Európa legtöbb országában egy globális célt tartanak szem előtt.

Persze az sem mindegy, hogy ki mit tart helyinek. Amíg nálunk a magyar termékeket – vagyis az országban gyártottakat –, addig Nyugaton jellemzően a régiót tekintik a szűkebb pártiának – és az itt készült árukat a lokálisnak. Ez alól a britek kivételek – ebből a szempontból ők is hazafiasnak számítanak. Ha a 17 országot együtt nézzük, a válaszadók – összesen 13 800 fő – majdnem kétharmada a lakhelye környezetére gondolt, amikor a „helyi” került szóba, 31 százalék azonosította ezt az országával, és csupán a megkérdezettek 5 százaléka asszociált Európára.

Magyarországon ez megfordul: a válaszadók majdnem kétharmada (58 százalék) gondolt a magyarra, 40 százalék a szűkebb régióra, és mindössze 2 százalék Európára.

Ennek némileg ellentmond, hogy amikor arról kérdezték a magyarokat, miért tartja fontosnak, hogy ilyen termékeket vásároljon, a legtöbben (54 százalék) a helyi termelés támogatását emelték ki, mivel „az kapcsolatokat teremt”. Európai átlagban egyébként a legtöbben a gazdaság és a helyi foglalkoztatás támogatását hozták fel indokként – ez a magyarok esetében kb. 40 százalék számára fontos. Szabó Péter szerint ez már túlmutat a földrajzi megfontolásokon, ez emberek racionális kérdésként tekintenek a helyi gazdaság védelmére.

Az is kérdés persze, mennyit hajlandóak az emberek áldozni a helyi termelés vagy foglalkoztatás támogatására. Az európaiak 60 százaléka 5-10 százalékos felárat is elfogadhatónak tart ennek érdekében, 7 százalékuk pedig a 10 százalékos pluszt is kész kifizetni, a maradék egyharmad pedig legfeljebb 5 százalékot tart elfogadhatónak. Ez az arány nagyjából hasonló nálunk is (58, 6, illetve 36 százalék).

Érdekes ugyanakkor, hogy a magyarok közül a hazai termékek magasabb minőségét csak 28 százaléka hozta fel érvként, igaz, 40 százalékuk pedig azt, hogy az ismert összetevők és eredet miatt egyszerűen jobban bízik bennük. Ehhez képest a németek, az osztrákok és a franciák túlnyomó többsége tartja úgy, hogy a helyi termékek magasabb minőséget képviselnek. Összességében az európaiak 89 százaléka tartja jobbnak és megbízhatóbbnak a helyi árukat.

Arra is rákérdeztek, milyen helyi termékekhez lehet hozzáférni. Itt még inkább eltér a magyarok véleménye az európai átlagtól. Amíg utóbbiak 93 százaléka az élelmiszert hozta fel példaként, nálunk csak 68 százalék gondolja így. A lakberendezés és a háztartási cikkek esetében nagyjából megfelel a két arány (55-60 százalék között), a technológiai cikkek esetében azonban annál érdekesebb a magyarok véleménye: a válaszadók 67 százaléka véli úgy, hogy ebben az ágazatban talál magyar termékeket a polcon – Európában ez az arány mindössze 35 százalék. Ehhez képest egyébként ez utóbbi árucsoport esetében csak 29 százalékban választanák a helyit – az élelmiszereknél már 84 százalék. A magyar gyártmányú autók pedig a megkérdezettek 20 százalékának nyerte el a szimpátiáját, az európai átlag itt 40 százalék.

A Cetelem – ahogy minden évben – azt is felmérte, hogyan látják az európaiak saját és országuk gazdasági helyzetét. Szabó Péter a Magyarországon 800 fős, reprezentatív mintán készült kutatás legfontosabb tanulságának azt nevezte, hogy az emberek egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a megtakarításra. Ez még a 49 százalékos európai átlagnál is fontosabb Magyarországon: nálunk a válaszadók 55 százaléka emelte ki ezt, ami 12 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ezzel szemben a költési hajlandóság annak ellenére csökkent 7 százalékkal, hogy a fogyasztási adatok folyamatos növekedést mutatnak.