A 2010 utáni nagy stadionépítési hullám viszonylag későn érte el a Vasast: csak 2016 februárjában jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint 7,5 milliárd forintot ad az állam egy új stadionra a Fáy utcába. A Vasas a 2016-os szezonban a Ferencvárost megelőzve a harmadik helyen zárta a bajnokságot.

Az építkezés kezdete azonban egybeesett a csapat aktuális sikerkorszakának végével: az együttes egy évvel a bronzérem megszerzése után a Honvéd elleni 3-1-es vereséggel az utolsó, 12. helyen végzett 2017-ben, és ezzel visszacsúszott a másodosztályba. A gyér teljesítmény a nézőszámon is meglátszott: míg a 2017-es szezonban átlagosan 2147-en voltak kíváncsiak a Vasasra, egy évvel később már csak 918-an. Csak összehasonlításul: 1972-ben, amikor a Vasas a Diósgyőr ellen játszott, 30 ezren mentek ki a Fáy utcába.

Reviczky Zsolt

Eközben az új stadion rendületlenül épült, a közbeszerzésen befutott két cég, a KÉSZ Zrt. és a Market Építő Zrt. 800 millió forint helyett 1,8 milliárdért volt hajlandó folytatni a munkát. Ráadásul a valamivel több mint 5 ezer férőhelyes, UEFA III- és MLSZ B-kategóriás, fűthető gyepű stadiont nemhogy az elsőre megígért dátumra, 2018 első felére, de októberre sem tudták felhúzni. Az avatóünnepséget végül csak most, július 5-én tartják, a Vasas a Dunaszerdahelyi AC ellen játszik.

Észérvek és a foci

A Vasas focicsapatának - hosszabb-rövidebb megszakítással - 16 éve egy magyar vállalkozó, Jámbor János a tulajdonosa. A Drezdában közlekedésmérnöki diplomát szerzett cégvezető ritkán szerepel a sajtóban. A Népszabadságnak adott 2008-as interjújában beszélt arról, hogy miért szállt be a magyar futballba: „Az érzelmeim vezéreltek: Farkas János és Mészöly Kálmán játékán nőttem fel. Meg, ha nem lenne Vasas, akkor nem mennének a gyerekek Angyalföldre vagy Pasarétre. S annak, aki megteheti, hogy komoly összegekkel segítsen - nem feltétlenül a labdarúgásban: akármi másban -, van valamiféle kötelezettsége, legalábbis szerintem. Nem üzleti vállalkozás ez, hiszen tisztában vagyok vele: a ráfordításból semmi nem jön vissza”. Majd úgy folytatta, nincsenek észérvei arra, hogy valójában miért is támogatja a Vasast. 2016-ig volt főtámogató, annak az évnek a végén cége 1 forintért megvette a Vasas Sport Club focicsapatát működtető Vasas Futball Kft. 99 százalékát, a maradék 1 százalék a Clubnál maradt.

Reviczky Zsolt

A mostanra elkészült stadion az államé, az üzemeltetésért a Vasas Sport Club felel, az erről szóló fenntartási szerződést évről évre újítják. A klub évente 30 millió forint vagyonkezelői díjat fizet az államnak. Ennyiből 270 év alatt jönne vissza a stadionépítés költsége.

El kell fogadni, hogy az építőipar jelentősen drágult az elmúlt években, sok a beruházás, nagy a kereslet, nincs megfelelő kapacitás

– magyarázta a hvg.hu-nak a klub elnöke, Markovits László, miközben bejártuk az új stadiont, hogy miért drágult folyamatosan az építkezés, és került végül az adófizetőknek 8,1 milliárd forintjába az új stadion. Azt mesélte, az első közbeszerzési felhívásban még 5,5 milliárd forint szerepelt, de az műszaki tartalmát tekintve egy jóval egyszerűbb kivitelezésről szólt. Például ennyi pénzből nem futotta LED világításra, a teljes wifi-lefedettségre és díszhálóra sem a stadion köré. Ezért a bontást és a közbeszerzést követően újra leültek tárgyalni a kormánnyal, és Markovits László elmondása szerint a kabinet hajlandó lett volna nagyobb stadionra több pénzt adni a Vasasnak. „Azt mondták, hogy mi mennyire mértéktartóak próbálunk lenni, lehet ennél tovább nyújtózkodni”.

Markovits László

Reviczky Zsolt

A klub azonban azt kérte, ne változtassanak a terveken, vagyis ne a létesítmény méretét növeljék, inkább a műszaki megoldások szempontjából egy jobb minőségű stadionra költsenek többet az adófizetők, noha a szurkolók akkor már nyílt levélben reklamáltak, hogy túl kicsi lesz az új stadion. A kormány meghallgatta és támogatta a klub elképzelését, egyúttal új közbeszerzést írt ki.

A létesítményben végül 5145 embernek jut hely, a kérdés most már az üzemeltetés: maradtak-e szabad helyek, amelyeket ki lehet használni, és lehet-e akár nézők nélkül is nyereséges a stadion?

Modellek a működtetésre

Korábban a Qubit.hu gyűjtötte össze az üzemeltetési modelleket: kiderült, hogy van, aki

1. bérbe ad,
2. más teljes komplett szolgáltatást ad,
3. és akad, aki elrejti az üzemeltetési költségeket.

A Vasasnál úgy számolnak, évente - az államnak fizetett 30 millión felül - legalább 100 millió forintba kerül majd az új stadion üzemeltetése. Markovits László szerint pontos összeget azért nehéz mondani, mert egy kalapból fizetik a Vasas összes létesítményének, vagyis Fáy, a Folyondár, a pasaréti sportcentrumok, a káposztásmegyeri jégcsarnok és a Normafán lévő síház számláit. Ezekre összesen idén 471 millió forintot kaptak az államtól, eközben a klub is mélyen a zsebébe nyúl, és partnereket is keres az üzemeltetéshez. „Pasaréten az Euroleasing tulajdonosai szálltak be több mint 1 milliárd forinttal, 2004-ben, amikor a kormány még nem volt olyan bőkezű a sport támogatásában, mint most. A Folyondár utcába is találtunk partnert, ő 400 millió forintot hozott a kezdeti felújításokhoz” – árulta el. Ez azért is különösen érdekes, mert sportközgazdászok szerint egy rossz minőségű stadion fenntartásához is kell alsó hangon évi 80-100 millió forint, egy új, modern stadion ennél többe, évi akár félmilliárdba kerül.

Reviczky Zsolt

A Vasas körül tucatnyinál is több gazdasági társaság alakult. Ezek közül a Vasas Üzemeltető Kft. eredménye a legszebb: az Opten adatai szerint 2018-ban a cég nettó árbevétele 1,294 milliárd forint volt. Ennek csak egy részét adta az állam, a többi szponzorációból és bérleti díjakból jött össze.

Ami az új stadiont illeti, itt is kreatívnak kellett lenni, különben nehéz lesz az üzemeltetés.

A nyugati szektortól lehet bevételt remélni,

és ott van még a parkoló, amit kiadtak a Porsche Hungáriának, évente 20 millió forintot kaszálnak vele. A hasznosításhoz tartozik még, hogy kitalálták,

• a magyar labdarúgó-válogatott egykori szövetségi kapitányáról, Baróti Lajosról elnevezett termet bérbe adják, például konferenciák szervezésére,
• nagyobb cégek is hajlandók fizetni a létesítményért, ha sportnapot szerveznek,
• az edzőcsarnokot és a műfüves edzőpályát is bérbe adják sportolni vágyó civileknek.

„Nem mindegy, hogy mennyi négyzetmétert üzemeltet és takarít az ember, milyen költségei vannak” – hangsúlyozta az elnök, aki szerint a legtöbbe valószínűleg a pálya fenntartása kerül majd. Olyan speciális, élő- és műfüves, úgynevezett hibridpályát építtettek, amely különleges karbantartást igényel, és a pályafűtés sem lesz olcsó. Markovits László azt mondta, nincsenek álmatlan éjszakái az új létesítmény fenntartása miatt, szerinte állami pénzből és saját bevételekből úrrá lesznek a helyzeten. 

Reviczky Zsolt

A nagy pénznyelők

A Vasashoz hasonló a helyzet az MTK 2016-ban átadott stadionjával is, azt egy egyesület működteti, nehezen átláthatóan, a létesítmény számai ugyanis beleolvadnak a szervezet nagy költségvetésébe. Akárcsak a felcsúti Pancho Arénáé az üzemeltető Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia büdzséjébe.

Debrecenben a Nagyerdei Stadion üzemeltetésére teljesen más modellt választottak: a fenntartó, részben állami, részben önkormányzati tulajdonú cég csak bérbe adja a létesítményt, a marketingjogok és a bevételek nem őt illetik. A Debreceni Nagyerdei Stadion-üzemeltető Kft.-ről van szó, amely az első teljes üzleti évben, 2017-ben 29 milliós profitot ért el, 2018-ban pedig 10 milliót meghaladó nyereséget termelt a 282 millió 535 ezer forintos nettó árbevétel után.

Piaci alapon működik viszont a Groupama Aréna, a fenntartónak nemcsak a focimeccsekből van bevétele, konferenciákat, koncerteket és esküvőket is szervez. Ugyan azt nem részletezik, hogy miből áll össze a bevétel, egy olyan forrás egész biztosan létezik, amely más stadionoknál nincs: az MLSZ fizet bérleti díjat, hogy ott játszhasson a válogatott, amíg nincs kész az új Puskás Stadion. Az arénát a francia Lagardere magyar leányvállalata üzemelteti. A cég 2018-as beszámolója szerint az összes bevétele 3,8 milliárd forint volt, míg anyagjellegű kiadásai csaknem 3,3 millliárd forintot tettek ki, így az adózott eredmény 188 millió forintra nőtt az előző évi 45 millió után.

Az adófizetőknek ez mindenképpen jó hír, több mint öt évvel az első modern stadionok átadása után ugyanis nem mindenütt tolonganak a cégek a stadionok üzemeltetéséért. Nem is olyan régen a Haladás szombathelyi arénájáról derült ki, hogy valósággal vadásszák az üzemeltetőt, hiába. A városban 2017 novemberében adták át a stadiont, 15 milliárd forintot költöttek rá, és hiába írtak ki több pályázatot, nem találtak működtetőt, akkorák a létesítmény költségei, így bukik rajta a város és bukik a csapat is. Az utolsó hírek a magyar élvonalbeli futball-ligából kiesett Haladás kapcsán arról szóltak, hogy az anyagi problémák és a bizonytalanság miatt Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt veszi át Szombathelyen az irányítást.