Az e-kereskedők szerint az átlagos Black Friday-kedvezmény idén 17,5 százalék körül alakul. De sok üzlet még mindig nem tartja tiszteletben az egyértelmű fogyasztóvédelmi szabályokat – áll a Deloitte közleményében.

Nagyon gyakori például, hogy magas, akár 50-80 százalékos árengedménnyel hirdetik magukat ebben az időszakban a webáruházak, de a hirdetéseiben megjelölt kedvezmény kizárólag olyan árucikkeknél elérhető, amelyek sem átlagáruk, sem pedig a jellegük alapján nem tipikus termékek, és a teljes kínálat töredéke elérhető a reklámokban megjelölt árengedménnyel, vagy épp a kedvezmény nem a hirdetésben megjelölt termékeket érinti.

Sok vállalkozás nincs tisztában vele, hogy a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata szerint az „akár” állítást csak akkor lehet jogszerűen alkalmazni főüzenetként, ha a reklámozott termék-, szolgáltatás csoport tipikusnak minősülő és legalább 10 százalékot elérő aránya vonatkozásában ténylegesen elérhető a meghirdetett kedvezmény.

Szintén gyakori, hogy az akcióban meghirdetett kedvezményeket nem az akciós előtti tényleges árból adják, hanem az akciós időszakban közzétett fiktív árból, holott a fogyasztóvédelmi szabályok szerint az a gyakorlat, hogy a vállalkozás „akciója” ténylegesen nem jelent a korábbi áraihoz képest engedményt, jogellenes. „Ez a visszaélés-típus egyébként annyira gyakori, hogy az EU már egy olyan szabályozáson dolgozik, hogy az akciós árak alkalmazásánál a referenciaárat – amelyből a kedvezményt adják – az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb ára alapján kell majd feltüntetni” – emelte ki Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csoportvezetője.

Sok vállalkozás valótlanul azt állítja, hogy egy-egy termék nagyobb árengedménnyel csak a Black Friday időszakban, korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezzel a fogyasztókat gyors vásárlásra ösztönzik. Ez a pszichikai nyomásgyakorlás szintén jogellenes lehet. De gyakran fordul elő az is, hogy a meghirdetett akcióban gyorsan kifogy a kedvezményes áron kínált árukészlet.