Visszatért az általános ijedtség a közelmúltbeli átmeneti nyugalom után, ez pedig érezteti hatását a pénzpiacokon is: a befektetők a biztonságosabb eszközöket keresik, a kockázatosabb részvényeknél pedig általános árfolyamesés tapasztalható – mondta el a hvg.hu érdeklődésére Forián Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, aki elmondta azt is, hogy a tőzsdéken leginkább a turizmusban és a kapcsolódó szolgáltatásokban érdekelt cégek papírjai szerepelnek rosszul. Hétfő délután 3-4 százalék közöti esések voltak jellemzőek, míg Olaszországban 5 százalékos volt a csökkenés.

A befektetési igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyan a biztonságosabbnak tartott kötvényeknél csökkentek a hozamok (vagyis emelkedtek az árfolyamok), ám az olasz államkötvények esetében éppen ellenkezőleg, emelkedtek a befektetők hozamelvárásai. Ennek azért van különös jelentősége, mivel Olaszország jelenleg az egyik legkockázatosabb országnak számít az euróövezetben, adóssága meghaladja a GDP 134 százalékát, összegben pedig a 2,7 ezer milliárd eurót – nem mindegy, hogy ezt mekkora kamatköltségek mellett tudja finanszírozni az állam.

A részvénypiacokon tapasztalt eladási hullám ellenpontjaként nőtt más biztonságosnak tartott befektetési formák népszerűsége is: az arany árfolyama a Wall Street Journal szerint 2013 februárja óta a legmagasabb szintre emelkedett.

MTI / AP /

A legfontosabb azonban az, hogy óriási a bizonytalanság – emelte ki a szakértő, aki szerint egyelőre lehetetlen megjósolni a vírusfertőzés terjedésének következményeit. Azt azonban hozzátette, hogy rövid távon, tehát az első-második negyedévben világszerte számolni kell a gazdaság lassulásával.

Sötétben tapogatózunk – ezt emelte ki Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője is a hvg.hu-nak, hozzátéve, az várható volt, hogy előbb-utóbb Európában is felüti a fejét a vírus, és az is, hogy gazdasági hatása sem korlátozódik Kínára. Az sem segített, hogy a vírus első felbukkanásának helye, Vuhan és az azt övező régió a világgazdaságban is egyre fontosabb szerepet betöltő Kínában is kiemelt ipari központnak számít. Az pedig, hogy gyakorlatilag megállt az élet az országban, katasztrofálisan hathatott Kína gazdasági teljesítményére is. A szakértő szerint a kínai gazdaság bezuhanásának áttételes hatásai az egész világot érintik, így jelenleg ők úgy számolnak, hogy éves szinten 0,2-0,3 százalékponttal eshet vissza az éves növekedés a korábban jósolt szinthez képest.

A jövő természetesen attól függ, hogy milyen mértékben terjed tovább a betegség. Ha nem lesz világjárvány, akkor a második negyedévben akár vissza is pattanhat a gazdaság teljesítménye, ellensúlyozva az első három hónap gyengélkedését, ha azonban a rosszabb forgatókönyv valósul meg, és Kína mellett más gazdasági régiók is közvetlenül érintettek lesznek, akkor már jóval kockázatosabb lehet a helyzet – tette hozzá Trippon Mariann.

Az euróövezet betege

Természetesen az sem segít, hogy a koronavírus az európai országok közül éppen Olaszországban, annak is északi részén ütötte fel a fejét, amely a gazdaság motorja az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságának számító tagállamban. Ráadásul egy olyan országról van szó, amely már a vírus előtt is a legnagyobb kockázati tényező volt a monetáris unióban, és ahol Brüsszel és a befektetők együtt ünnepeltek, amikor Matteo Salvini távozását követően valahogy sikerült megegyezni a római kormánnyal a költségvetési kiadások visszafogásáról.

Az olasz gazdaságnak ugyanis a magas adósság csak az egyik problémája: a növekedés jó ideje nem tud érdemben beindulni, a 2019-es 0,2 százalék után erre az évre is csak 0,3 százalékot jósolt az Európai Bizottság – még az előtt, hogy kiderült volna, Olaszországot is érinti a koronavírus-járvány. Ha csupán a Trippon Mariann által is említett 0,2-0,3 százalékpontos lassulással számolunk, az is azt jelentheti, hogy az olasz gazdaság stagnál az idén, ám ha például a milánói tőzsdén és Észak-Olaszországban is megáll az élet hetekre, könnyen negatívba fordulhat a növekedés, ami a dráguló államadósság mellett különösen aggasztó hír.

Lezárt határok?

Az is kérdés, megállítható-e a járvány az országhatároknál? Matteo Salvini már az olasz határok lezárását követelte, amit Giuseppe Conte miniszterelnök azzal hárított el, hogy mégse csinálhat karantént az egész országból. Ausztria mindenesetre úgy döntött, újra bevezeti az ellenőrzést a két országot elválasztó határszakaszon, a túloldalon a franciák azonban azt közölték, feleslegesnek tartanak egy ilyen lépést.

Órákig állt a vasúti közlekedés Ausztria és Olaszország között

Johann GRODER / APA / AFP

Az EU vezetése hétfőn szintén arról beszélt: kizárja, hogy felfüggessze a schengeni rendszer működését – vagyis lezárja az Olaszországgal közös belső határokat. Fontos azért, hogy a határ lezárása nem azt jelenti, hogy karanténba helyeznék Olaszországot, csupán a szabad áthaladást akaszthatja meg egy ellenőrzés.

Nem véletlen, hogy ódzkodnak egy ilyen lépéstől, és nemcsak azért, mert napi 3,5 millió, most teljesen akadálytalan határátlépést nehezítene meg az ellenőrzés újbóli bevezetése. Európai Parlament 2016-ban készített tanulmánya alapján egy ilyen lépés 7,4-19,8 milliárd euró közötti egyszeri költséggel járna, az éves kiesést pedig 2,2-3,7 milliárd euróra teszik, ami nagyjából a schengeni övezet GDP-jének 0,02-0,03 százalékának felel meg.

Ez első látásra nem tűnik soknak, ám itt a költségvetési hatást mérik fel. Így az nem szerepel benne, hogy az igen feszes ellátási rendszerben működő cégek termelése lelassul, sőt, leáll, mivel nem érkezik a szükséges alapanyag, és az visszavetheti az ipari termelést is. Ez pedig megint fájdalmasan érintené az euróövezetet, ahol a gazdaság – jobbára szintén külső tényezők, például a közel-keleti feszültségek, az amerikai kereskedelmi háborús intézkedések miatt – amúgy is gyengén teljesít.