Csúnya, ami a tőzsdéken történik a koronavírus-járvány miatt, de pánik még nincs

– hangzott el az Equilor háttérbeszélgetésén. A forgalom ugyan brutális, de aki el akarja adni a részvényeit, az talál vevőt, míg ha tőzsdepánik volna, akkor már vevők is alig lennének, akármilyen nyomott árúak is a papírok.

Török Lajos vezető elemző és Varga Zoltán senior elemző úgy számolnak: az alapforgatókönyvből, amely szerint rövid időn belül sikerül visszaszorítani a járványt, egyre inkább megyünk át a pesszimista szcenárió felé. Alaphelyzetben 3,5-3,8 százalék közötti lenne idén a magyar GDP-növekedés, a pesszimista verzióban már csak 3,0-3,2 százalékos. Az ultrapesszimista forgatókönyvnél 2,5-2,7 százalékos növekedéssel számolnak, de erre még kisebb az esély.

A forint mai újabb történelmi mélypontja részben magyarázható a nemzetközi bizonytalansággal – magyarázták. Erre rátesz egy lapáttal, hogy a magyar kamatok alacsonyak, vagyis egy eladási hullámban nem szívesen hozzák ide a pénzüket a befektetők. Izgalmas kérdés szerintük az, hogy az MNB hogyan értékeli az inflációs hatást. Az élelmiszerek, gyógyszerek, tisztítószerek ára ugyanis hiába nőhet nagyot, ha elhúzódik a krízis, a tartós cikkek és az üzemanyag ára csökkenhet.

Az elemzők szerint ha baj lenne, a kormánynak még lenne tere arra, hogy megpróbálja kicsit felpörgetni a gazdaságot. Már csak azért is, mert ha sok európai ország gazdasága kezdene el szenvedni, ahogy terjed a járvány, akkor az EU is könnyebben bólinthatna rá, hogy a kormányok a válságkezelő intézkedések miatt elengedjék kicsit az államháztartási hiányt.

A járvány nagy vesztesei első körben egész biztosan a turizmus és a luxusipar. Bajba kerül a világ autóipara is, Kína mellett (ahogy 90 százalékos a visszaesés) főleg a német cégek vannak rossz helyzetben. Ennek az oka az, hogy a most szigorodó uniós környezetvédelmi szabályok bevezetését a kínai bevételekből akarták finanszírozni. Az pedig nyilvánvaló, hogy minél rosszabb a német autóiparnak, annál nagyobb lehet a baj Magyarországon is.

Ami a legnagyobb magyar cégeket illeti:

• Az OTP és a Mol lehet a két legnagyobb vesztes, a Mol az olajár csökkenése, az OTP az általános gazdasági lassulás és bizalomvesztés miatt.
• A Richter annak ellenére veszíthet a járványon, hogy gyógyszeripari cég. Ennek a magyarázata az, hogy az ellátási láncában ott van Kína, bár a hatóanyagokat Indiából szerzik, ráadásul egyelőre nem érkeznek jó hírek a gyógyszeriparból.
• A legjobban a Magyar Telekom teljesíthet egy krízishelyzetben, mert az iparága sokkal jobban viseli az egészségügyi válsághelyzetet másoknál.

Hasonló a helyzet nemzetközi szinten is: az elemzők az egészségügyi krízis egyik legnagyobb lehetséges nyerteseként számolnak azokkal a cégekkel, amelyek könnyebben ki tudják bekkelni, ha a beszállítói lánc megakad, és amelyek akkor sem buknának nagyot, ha sokan kerülnének karanténba.

Így jön ki az az eredmény, hogy ha a pesszimista forgatókönyv válna valóra, akkor első ránézésre meglepő módon a Netflix lehetne ennek az egyik nyertese.

A fő kérdés azonban most az, hogy az alap-, vagy egy pesszimista forgatókönyv jön-e be. Az alapszcenárióban jelentős rendszerszintű zavarok még nem lennének, csak némi megingás, a pesszimista verzió szerint viszont már a pénzügyi szektorba is átgyűrűzik a válság. Az elemzők úgy számolnak, hogy azt még elviseli a világgazdaság, ha az ellátási lánc egy hónapra megakad, ennél hosszabb távon lehetnek problémák mindenhol.