A hivatalos statisztikák szerint a január-márciusi időszakban a munkanélküliség 52 ezer fővel nőtt, de azóta a számuk naponta 4-5 ezer fővel bővül

– mondta a Népszavának Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, amikor arról kérdezték, milyen nagyságrendű munkanélküliséget valószínűsít a járvány miatt Magyarországon.

A külföldön munka nélkül maradt magyarokról szólva Parragh azt mondta, „még nem tudjuk, hogy hány külföldön dolgozó veszítette el az állását. Ennek ellenére nem tartom valószínűnek, hogy közülük sokan hazatérnének”.

Beszélt arról is, hogy míg a kormány eredetileg csak a válság által legjobban sújtott szektoroknál akart beavatkozni, ők az első pillanattól kezdve azon az állásponton voltak, hogy valamennyi gazdasági ágazatnak szüksége van a segítségre. Parragh szerint „csak idő kérdése, hogy további szektorok is nehéz helyzetbe kerülnek a turizmus-vendéglátás, a kiskereskedelem és a fuvarozás mellett”.

Ennek nyomán sikerült elérni, hogy a kormány változtasson álláspontján, és így állt össze a gazdaságvédelmi csomag

– jelentette ki az MKIK elnöke.

Parragh arról is beszélt, hogy vannak még ötleteik, de a további vizsgálataik már finomítás jellegűek, és arra irányulnak, hogy most már az egyes szektorok helyzetét is tanulmányozzák. És „ha szükséges, akkor javaslatokat is tegyünk a kormánynak, például a közlekedési és a logisztikai ágazatot illetően”. Emellett dolgoznak azon is, hogy Budapest se veszítsen vonzerejéből.

Elmondta, hogy a gazdaság jelentős mértékű visszaesésére számít, és

azon sem lepődne meg, ha a GDP akár kétszámjegyű százalékos mértékben zuhanna az idén.

„Elég csak a járvány által elsőként sújtott Kínára gondolnunk, ahol az első negyedévben a tervekhez képest többszörös volt a fogyasztás visszaesése, 2-3 százalékra számítottak, ehelyett 25 százalékot mértek” – magyarázta.

Az iparkamara elnöke szerint a cégeknek szűkösek a tartalékaik, a felméréseik ugyanakkor azt mutatják, hogy „a kis- és közepes vállalkozásoknak, a kkv-knak esetleg jobban sikerül túlélni ezt a válságos időszakot, mint egyes multinacionális cégeknek. Ennek az az oka, hogy számos esetben összefonódott a családi és a céges vagyon”. Arról is beszélt, hogy az álláskeresési járadék összege és folyósításának három hónapos időszaka nehézséget okoz a friss munkanélkülieknek. "Mi úgy véljük, ha rövidnek bizonyulna a mostani időtartam, akkor a tapasztalatok birtokában beszélhetünk a meghosszabbításról" - tette hozzá, megemlítve, hogy a három hónapos határidő ösztönzi is az érintetteket, hogy igyekezzenek minél hamarabb elhelyezkedni, ráadásul ha meghosszabbítanák a 3 hónapot, akkor azt később nehéz lenne visszavonni..

Szerinte jó szakmai együttműködése van a kormánnyal és Orbán Viktorral, és ennek is köszönhető, hogy a Gazdaságvédelmi Akciótervhez kapott szakmák, cégcsoportok véleményét és kívánságlistáját a döntéshozók elé tudták vinni.