Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Nem volt igaza az Európai Bizottságnak, amikor felfüggesztette a magyar dohányipari cégeket terhelő egészségügyi hozzájárulást és az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat - mondta ki az Európai Bíróság.
A kormány még 2015-ben vezette be az egészségügyi hozzájárulásnak nevezett dohányipari adót. A dohánytermékek magyarországi gyártásából és kereskedelméből elért nettó árbevétel alapján kellett kiszámolni az adókulcsot: az adóalap 60 milliárd forint fölötti része után 4,5, a 30-60 milliárd forint közötti rész után 2,5, a 30 milliárd forint alatti rész után pedig csak 0,2 százalék volt az adókulcs. Emiatt eljárást indított az Európai Bizottság, és arra jutott egy előzetes vizsgálaton, hogy indokolatlan előnybe kerülnek az alacsonyabb árbevételű cégek. Ugyanígy indokolatlan előnyt jelent az, hogy több beruházással csökkenteni lehetett az adófizetési kötelezettségeket.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat szintén akkoriban módosította a kormány. 2015-ig minden cég az éves nettó árbevételének 0,1 százalékát fizette be, akkor viszont az árbevétel 300 milliárd forint fölötti része után 6 százalékra emelték a kulcslot, az 500 millió alattinál pedig 0-ra csökkentették. A Bizottság ebben az esetben is arra jutott: a versenyt torzítja, ahogyan az alacsonyabb árbevételűeket támogatja a kormány.
Az Európai Bizottság mindkét ügyben arra kötelezte a kormányt, hogy függessze fel a díjak beszedését, amíg tart a vizsgálat. A kormány ezt a felfüggesztést támadta meg a bíróságon, és nyert is.
Ez az ítélet azonban csak azt mondja ki, hogy a vizsgálat alatt nem lett volna szabad felfüggeszteni a díjbeszedést, nem azt, hogy a két díj kivetése jogos lett volna. 2016-ban az Európai Bizottság meghozta a végleges határozatát, megállapította, hogy a két törvény valóban az uniós jogot sértette. A magyar kormány ezt a határozatot nem vitatta, így az jogerőssé is vált.
Addig is viszont, amíg folyt a vizsgálat, a mostani ítélet szerint nem lett volna szabad felfüggeszteni az adókat. Az Európai Bizottság azért volt a felfüggesztés pártján, mert attól tartott, hogy a kormány az eljárás ellenére be fogja szedni az adókat. A bíróság most azt mondta ki: az Európai Bizottság nem indokolta meg jól, hogy ezt miből gondolta.
