Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az Afrikában lényegében teljesen ismeretlen magyar építőipari cég, a Duna Aszfalt helyi partnereket keres egy kongói beruházásához – írja a G7.hu az eredeti hírt közlő, kimondottan afrikai ügyekkel foglalkozó Africa Intelligence nyomán. Az írást május végén közölték.
A G7 szerint a tervezett útépítés egy 473 millió dollárosra (jelenlegi árfolyamon 144 milliárd forintosra) taksált projekt, melynek célja, hogy a Kongói DK-t összekössék Zambiával. "A 182 kilométeres út világviszonylatban is számottevő lenne, mivel a kongói bányavidék ásványkincsei az eddigi szűk egy hónap helyett 11 nap alatt érnének el a tanzániai Dar es-Salaam kikötőjébe" – írta a lap.
A Duna Aszfalt egy ghánai–magyar vállalkozó, René Hutton-Mills révén tudott helyzetbe kerülni, aki mintegy tíz éve dolgozik azon, hogy utakat építsen Kongóban. René sógori kapcsolatban állt Moise Katumbival, Katanga tartomány korábbi kormányzójával, akinek továbbra is jelentős szerepe van a Duna Aszfalt kongói projektjében.
Az Africa Intelligence szerint a tiszakécskei vállalkozás már tárgyalásokat folytat a Rulvis Congo (röviden Rulco) nevű helyi cég bevonásáról, amely állítólag közeli kapcsolatban áll Katumbival. A Rulco egyébként a bányászati iparágban ismert.
A cikkben megjegyzik, hogy eredetileg úgy tűnt, hogy az útépítést René egyik cége végezheti, ám mostanra a Duna Aszfalt vált a fő beruházóvá. A magyar vállalkozás tulajdonosa Szíjj László, a negyedik leggazdagabb magyar.
A G7 szerint Szíjj tavaly novemberben magángéppel személyesen is elutazott a Kongói DK-ba, ahol részt vett az út megépítéséről szóló szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírásán.
A Duna Aszfalt egy korábbi tájékoztatása szerint az útépítés várhatóan 2020-ban fog elkezdődni, de hogy pontosan mikor, azt továbbra sem tudni. Akkori levelük szerint, teszi hozzá a G7, a kivitelezés előkészítésén dolgoztak, ez azonban időigényes volt a fejletlen afrikai infrastruktúra miatt, és „a kollégák, elsősorban a helyi alvállalkozók nagy nehézségekkel küzdenek”.
