A Mavir Zrt. felügyelőbizottsága június 22-i határozatával Töröcskei István urat, a Mavir igazgatóságának elnökét e megbízatásából visszahívta – közölte a hazai elektromos rendszer irányításért felelős állami cég a honlapján. „Töröcskei István úr” nem más, mint az egykori Széchenyi Bank főtulajdonosa, akit pár nappal korábban letartóztattak bűnszervezetben elkövetett több mint hatmilliárd forintos vagyoni károkozás és egyéb bűncselekmények gyanújával. A bank működéséhez kapcsolódó ügyben összesen 19 gyanúsított van, köztük bankvezetők és tanácsadók. A gyanúsítottak közt van a 24.hu értesülései szerint Vörös József, ő egykor a bank igazgatóságának tagja volt, jelenleg pedig a Mavir felügyelőbizottságának vezetője – hívta fel a figyelmet a Népszava. Vörös József ügyvédet Mészáros Lőrinc bizalmasaként tartják számon, tagja a Puskás Akadémia vezetőségének, és közvetítésével került Mészáros érdekeltségébe Simicska Lajos több volt cége.

A rendszer emberei

Az egész ügy roppant kínos a Nemzeti Együttműködés rendszerének, vagy legalábbis az lesz, ha bírósági ítélet születik a gyanúsítottak bűnösségéről. Egyrészt azért, mert a Széchenyi Bank majdnem felerészben állami tulajdonban volt, mikor 2015-ben felszámolták. Működése a megelőző években sem volt botrányoktól mentes – az állami felügyeleti szervek sokáig mégsem tettek érdemi lépéseket, sőt az állam tulajdonrészt vásárolt benne. A bank 2015 óta nem létezik, a felügyeletet ellátó jegybank az év elején tett feljelentést, szóval az ügyészségnek öt évébe telt, hogy eljusson gyanúsítottak őrizetbe vételéig. Közben a szereplők fontos pozíciókat töltöttek be. Csak Töröcskeinél és Vörösnél maradva: állami cégeknél és fontos NER-háttéremberként. Természetesen a meggyanúsításuk nem jelenti, hogy bűnösek lennének – azt viszont igen, hogy a botrányos, folyamatban lévő, potenciálisan bírósági ítéletekkel végződő ügyek ellenére sem ingott meg bennük a bizalom.

A Széchenyi Bank egykori központja

Túry Gergely

Utóbbit mi sem példázza jobban, mint hogy 2015 januárjában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM, azóta már Pénzügyminisztérium) azt közölte: elégedett Töröcskei István munkájával – igaz, akkor az Államadósság Kezelő Központ vezetői posztján végzett munkájára gondoltak, külön hangsúlyozták, hogy az „nincs közvetlen kapcsolatban a Széchenyi Bank helyzetével”. Varga Mihály miniszter aztán két nappal később bejelentette, hogy elfogadta Töröcskei lemondását, amit ő még 2014 decemberében beadott.

A felügyelet az első pillanattól talált szabálytalanságokat

Az állam 2013 közepén szállt be 3 milliárd forinttal a Széchenyi Bankba, 49 százalékos tulajdonrészt szerezve. Tehát pár hónappal az után, hogy Varga Mihály átvette volna az NGM-et Matolcsy Györgytől, és pár hónappal az előtt, hogy az önálló pénzügyi felügyelet (PSZÁF) beolvadt volna az immár Matolcsy vezette Magyar Nemzeti Bankba (MNB). A tulajdonszerzésről a kormány még 2012 végén döntött.

Az MNB (és előtte a PSZÁF) 2014 végéig hagyta működni a bankot, ekkor rendelt ki felügyeleti biztosokat és rendelt el korlátozásokat. Majd csak 2015 közepén rendelték el a bank felszámolását. Ehhez egy 2013 végén indított átfogó vizsgálat vezetett, de azért az MNB-nek (és a PSZÁF-nak) nem akkor tűnt fel, hogy gondok vannak, hanem már a kezdetektől, többször súlyos szabálytalanságokat állapítottak meg.

A Széchenyi Bank dicstelen története nem sokkal a Fidesz kormányra kerülése előtt, 2010 tavaszán kezdődött. Akkor vette meg a párt holdudvarához (közelebbről Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz) köthető Töröcskei kétmilliárd forint hitelből a két évvel korábban alapított SPE Bank Zrt.-t egy Kajmán-szigeteki offshore tulajdonostól. A mindössze egyetlen napra Pannonra, majd két és fél hónapra Helikonra átkeresztelt pénzintézet 2010 júniusában vette fel Széchenyi István nevét.

Vörös József Mészáros Lőrinccel

Túry Gergely

Még a bank tőkéjét is a bank hiteléből emelték

A bank felszámolásához és a feljelentéshez vezető jegybanki vizsgálat szerint fiktívnek tekinthető módon, magától a Széchenyitől származó hitelből emelt tőkét 2012 elején a többségi tulajdonos, Töröcskei István és felesége közös vállalkozása, a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. – írta a HVG a birtokába jutott jelentésre hivatkozva. Majd e hitelt a magának, több áttételen keresztül, ugyancsak a Széchenyi által nyújtott újabb hitelekből rendezte.

A Széchenyi a vizsgálat során azzal védekezett, hogy nem tudott róla, mi lett a sorsa az általa kihelyezett hiteleknek. A tőke beszámításával kapcsolatban pedig arra is hivatkoztak, hogy a jegybank által megjelölt jogszabály csak 2014 óta hatályos, és a 2013-ban érvényben lévő jogszabályoknak még akkor is megfelelt volna a bank, ha helytállóak lennének a jegybank megállapításai.

A Töröcskeiék őrizetbe vételekor kiadott ügyészségi közlemény szerint a Széchenyi hitelkihelyezései kapcsán jött létre a bűnszervezet, amelyben a bank közvetett többségi tulajdonosa és felesége töltött be vezető szerepet. A bűnszervezet a hiteleket kihelyezte abban az esetben is, ha egyébként a hitelt igénylő gazdasági társaság kölcsönhöz nem juthatott volna. A felvett összegek döntő hányadát pedig rövid időn belül különböző gazdasági társaságok közbeiktatásával előre meghatározott módon átutalták a közvetett tulajdonos többségi tulajdonában lévő cégnek. A cégek a hiteleket nem fizették vissza, azokból végül a pénzintézet közvetett tulajdonosának cége gazdagodott. A bűnszervezet által okozott vagyoni hátrány meghaladja a hatmilliárd forintot.