Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Donald Trump amerikai elnök a választási kampányban minden rosszért siet Kínát kárhoztatni: a koronavírus-járványtól kezdve a tömeges munkanélküliségig. Eközben azért zajlik a mentés is: márciusban a bajba került amerikai kisvállalkozók 660 milliárd dolláros segélycsomagot kaptak. Ám nem csak ők: külföldi cégek amerikai leányvállalatai is hozzájuthattak a pénzhez, köztük sok kínai is – állapította meg egy felmérés, melyet a New York Times ismertet.
125 kínai vállalkozás kaphatott ily módon pénzt az Egyesült Államokban a Horizon Advisory tanácsadó cég szerint. Több kínai cég került be abba a szerencsés kategóriába, amely egymillió dollárnál többhöz jutott a kkv-programból: 32 kínai vállalkozás kapott összesen 180 millió dollárt. Összesen 192-419 millió dollár juthatott így a kínaiaknak. Ez is azt bizonyítja – állapítja meg a tanulmány –, hogy igen szorosak továbbra is az amerikai–kínai gazdasági kapcsolatok, még kisvállalkozói szinten is.
Miért kaptak pénzt a kínai leányvállalatok is? Mert amerikai munkahelyeket mentenek meg. Ahogy az összesen 2200 milliárdos segélycsomag többi, nagyobb cégeknek szánt részéből is kaptak a kínaiak, ráadásul többen jogtalanul. A Continental Aerospace Technologies például 10 millió dolláros kedvezményes hitelhez jutott, az Aviage System 350 ezer dollárhoz. Mindkét cég az Aviation Industry of China tulajdona. Washington megítélése szerint ez katonai cég, vagyis egyáltalán nem jogosult állami támogatásra az Egyesült Államokban.
A kínaiak tudatosan törekedtek olyan együttműködés kifejlesztésére az USA-val, amely érdekeltté teszi az amerikai cégeket Kína fejlődésében. Trump és szövetségesei ezt a szimbiózist próbáljak megszüntetni, mondván, ez veszélyezteti az USA vezető szerepét a globális gazdaságban. Ezért az új gazdasági segélycsomagban a republikánus honatyák ki akarják zárni annak lehetőségét, hogy kínai cégek is kaphassanak kedvezményes kölcsönöket. Az elképzelés ellenfelei azzal érvelnek, hogy az USA-ban működő kínai cégek sok munkahelyet jelentenek. A washingtoni pénzügyminisztérium szóvivőnője addig is kijelentette: felülvizsgálják a kedvezményes hiteleket, és ha valamelyik cég jogtalanul kapott pénzt, akkor nem lesz bocsánat.
