Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Az agrárreformról indított videósorozatot a mezőhegyesi állami tangazdaság kormánybiztosa.
A járvány megmutatta, hogy az önellátás felé kellene lépnünk, hiszen ha lezárták volna hermetikusan a határokat, akkor 3-4 nap alatt elfogyott volna az élelmiszer a polcokról – erről beszélt egy videóban Lázár János. A politikus úgy látja, amellett, hogy nem képes a magyar agrárium a lakosságot teljességében ellátni, néhány ágazat, mint például a baromfiszektor, hatékonyságban is messze elmarad még a velünk együtt az unióhoz csatlakozó országokétól is. Lázár János videósorozatot indított „new deal” koncepciójáról, amelyben megtalálja a kisgazdaságok helyét is.
Az olcsó és jó minőségű termékek előállításában maradt le jócskán Magyarország, most ebben a versenyben venné fel a magyar kormány is a kesztyűt, kampányt is indítottak a magyar termékek népszerűsítésért. Hazai szakmai konferenciákon egyre inkább erősödnek azok a hangok, amelyek szerint a nagybirtok képes beszállni ebbe a versenybe, ennek enyhén ellentmond Lázár a videóban.
Ott nincs ellentmondás a már 40 milliárd forint közpénzt beszippantó állami tangazdaság irányítójának elképzelése és a kormány tervei között, hogy a feldolgozóipart kell megtolni, és abban sincs, hogy mindkettő a kisgazdaságok integrációjának szükségességét sulykolja. Abban már mutatkozik némi eltérés, hogy míg Lázár továbbra is kitart amellett, hogy a kis-és nagygazdaságok arányának 80-20 százaléknak kell lennie a kicsik javára, addig kormányzati szakmai körökben inkább a nagybirtok felé való eltolódás érzékelhető, a támogatásokban mindenképpen, míg a kommunikációban egyelőre csak csendesen.
Lázár agrárreformról szóló sorozata első opuszának végén, amikor a teóriát végighallgatva az interjút készítő rákérdez arra, hogy a rendszerben hol a helye a kisebb gazdálkodóknak, azt válaszolja, hogy a vertikális integrációkban kell megtalálniuk a helyüket. Példának a Bonafarm csoportot hozza, ahol a mohácsi vágóhídra szállítanak be a szerződött sertéstartók. Azt a politikus tényként kezeli, hogy a magyar gazdálkodók soha nem fognak szövetkezni az ismert történelmi előzmények miatt.
Lázár azért is fontosnak tartja, hogy a termékpálya valamely szakaszában bekapcsolódjanak a kicsik, mert bár a kormány a családprogramjával a vidéki települések megtartó erejét támogatja, de ha nem jön be, akkor óhatatlanul kiürülnek a falvak. Igaz, azt nem mondja ki a politikus, hogy a kisebb gazdálkodók támogatása mellett sokkal inkább vidéken maradna a lakosság, de mégis kihallatszik ez a vélemény is.
Lázár János kifejtette azt is, hogy magyar tulajdonú feldolgozókra kereskedelmi hálózatot kellene létrehozni, ahogy ez például Ausztriában már jól működik. A politikus szerint tarthatatlan, hogy a megtermelt alapanyagok egy jelentős részét exportáljuk, majd a hozzáadott értékkel növelt terméket meg importáljuk. Lázár azt is felemlegette a videóban, hogy míg Hollandiában az egy hektárra vetített megtermelt érték 16 ezer euró, és a hazánk gazdaságával jobban összevethető Lengyelországban pedig 1772 euró, addig nálunk ez az érték mindösszesen 1568 euró, tehát jócskán lenne mit behoznunk.
A Lázár sorolta hiányosságok arra is rámutatnak, miért drága nálunk az élelmiszer, és miért elégedetlen a magas önköltési áron termelő gazdálkodó, és ugyanígy a drágán vásárló fogyasztó. A termelékenységi különbségeket elnézve semmi furcsa nincs abban, ha a magyar termékek jelentősen drágábbak, mint az import élelmiszer. Hogyan lehetne kimászni ebből úgy, hogy mindenki jól járjon? Raskó György agrárvállalkozó-közgazdász nemrég a 168 órának adott interjújában 30-35 ezer tehetős nagygazdáról beszélt, mintegy 2000 milliárdos gazda élhet a falvakban, miközben a terület hetven százaléka egyéni gazdák, úgynevezett családi gazdálkodók kezében van. A magyar gazdálkodók nagy szórást mutatnak, nyilván vannak olyan gazdaságok, amelyek most is megugorják a lécet, és vannak, amelyek alaposan lemaradtak.
Az éremnek két oldala van: az egyik a magyar vidéki lakosság életminősége, a másik oldalon pedig a mezőgazdaság versenyképessége, azaz, hogy a fogyasztók milyen áron juthatnak hozzá a termékekhez. Jelenleg, bár az időjárási anomáliákat okoljuk egy-egy termék megdrágulásával, valójában sok esetben az elavult technológia miatt kiszolgáltatott a termelő a jégnek, aszálynak, fagynak. A paradicsom egy jó példája annak, hogy az évek óta üvegházban megtermelt étkezési paradicsom ára ütésálló, kevésbé ugrál egy-egy kilengő időjárási esemény miatt. Az agrártárca ezért is szajkózza a korszerűsítést, digitalizációt, most éppen az öntözési beruházások mellett kampányol, még öntözési közösségek megalakulását is támogatják, ám a beruházások iszonyúan drágák, így még összefogással is csak a tehetősebbek vághatnak bele, ahogy egyébként más, korszerű technológiát bevezető berendezések beszerzésébe is. Így a kicsik-nagyok kérdése majdnem el is dőlt, hiszen ahogy nemrég írtunk róla, egy barackültetvényesnek még a jégkármentesítők beszerzése is túl nagy tehertétel lehet, illetve túl kockázatos. Az pedig még továbbra is drágán tarthatja a termékeket, hogy a beruházások megtérüléséhez vastagon fog majd az árazáskor a ceruza, így egy darabig valószínűleg aligha tudnak olcsón termelni.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
A texasi republikánusok a választókörzetek határainak nekik kedvező mozgatásával fölerősíthetik azt a folyamatot, amely egypártrendszert alakít ki egyre több szövetségi államban.
Egy száját kitátó, nemzeti színű oroszlán van a borítón.
A hánykolódó gép sötétbe borult fedélzetén sikoltoztak az utasok.
„Meglátom majd, hogy kinek a hibája” – mondta arról, hogy fog dönteni az ukrajnai háború ügyében.
Kinek és miért állna érdekében, hogy saját hitelét rontva torzítson az adatokon?
Ókovács Szilveszter szerint az éneklés bizonytalan volt, számos hanghibát is felfedezett.