Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Háromszoros építményadót vasalt volna be a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégektől a makói önkormányzat, történetesen zömében külföldi tulajdonú vállalkozásoktól. A cégek pereltek, és nyertek.
Tavaly novemberben, rendkívüli ülésen módosította a makói képviselő-testület az utoljára 2013-ban megemelt építményadót szabályozó helyi rendeletét. A döntés szerint idén január elsejétől a településen működő, 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek az építményeik után háromszoros adót kellett volna megfizetniük. Ez lényegében három külföldi tulajdonú vállalkozást érintett kedvezőtlenül, így, mivel makói cégeket nem érintett hátrányosan a módosítás, egyhangúlag megszavazta a testület.
A helyi rendeletek törvényességét felügyelő kormányhivatal is rendben valónak ítélte az adókivetés módosítását, a cégek azonban bíróságon perelték az igazukat, szerintük diszkriminatív az adószabályozás. Végül a Szegedi Törvényszék fordult a Kúriához, a testület október közepén döntött a rendelet megsemmisítéséről, a Magyar Közlönyben szerdán tették közzé a döntést.
Január elsejei hatálybalépésig visszamenőleg megsemmisítette a Kúria a makói önkormányzat építményadóra vonatkozó módosítását, ami azt jelenti, hogy a három cégnek nem kell megfizetnie a háromszoros adót, csak az eredeti állapotnak megfelelő mértékű pénzt. Az egyik cég esetében a megemelt adó 54 millió, a másiknál 49 millió, a harmadiknál 23 millió forint lett volna. A Szegedi Törvényszéken folyó per alperese a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal volt, amely jóváhagyta a makói önkormányzat helyi adórendeletét.
A Kúria nem fogadta el a rendeletet alkotó, illetve az azt jóváhagyók érvelését, ami szerint a szabályozással a kkv-kat védték volna. A Kúria szerint az adott csoportnak nem a létszám az egyedüli ismérve, hanem például az árbevétele is. A Kúria szerint az adókivetés alapja nem lehet a foglalkoztatás egy építménnyel összefüggésben, hiszen az adó kivetésének az alapja mégiscsak az építmény. A cégek indítványukban azzal a gyanúperrel is éltek, hogy kifejezetten rájuk szabták az új adórendeletet, ezért az Alaptörvényben foglalt egyenlő bánásmód követelményét is megsértették. A Kúria ez utóbbit nem fogadta el, mivel a rendelet módosításának hatálya másik 17 vállalkozásra is kiterjed akkor is, ha a rendelettel megnövekedett adó 82 százalékát a perelő cégeknek kellett volna megfizetniük.
Bár a perről mélyen hallgatott a makói önkormányzat, de az már a költségvetés év eleji elfogadásakor is vitathatatlan volt, hogy van egy kis bizonytalankodás. Harmadik nekifutásra fogadta el a testület március elején a büdzsét, és bár jobbára a járvány várható hatásaira hivatkozva, de több költségvetési tételt befagyasztottak, illetve a közbeszerzések egy részét is felfüggesztették szeptemberig. Bár a beruházások nagyjából zavartalanul folynak a városban, de a márciusban befagyasztott, főleg szociális juttatások felszabadításáról azóta sem döntöttek.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Hosszú távon nem fenntartható az, hogy a bankok negatív kamatfelárral nyújtanak lakáshiteleket, az egyre kisebb önerő és az egyre nagyobb hitelek azonban nem jelentenek a korábbinál nagyobb kockázatot – véli Kói Tibor, a CIB Bank lakossági hiteltermékekért felelős munkatársa.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A képviselő szerint legalább 250 millió forintot érhet az ingatlan.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.