Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A boltokban tartózkodók számának korlátozásával váltaná fel a boltzárat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a kormány pedig – Orbán Viktor miniszterelnök keddi nyilatkozata alapján – nyitott erre az ötletre. A kamara arra nézve is javaslatott tett, hogy az egyes boltméretekhez mérten, négyzetméterenként hány ember tartózkodhatna az üzletben. A Blokkk.com pedig tipikus boltokra vetítve számolta ki, ez mit jelentene a gyakorlatban.
A szakportál először is felhívja a figyelmet: a javaslatból nem derül ki, hogy itt a teljes alapterületről van szó, vagy csak az eladótérről, és az sem világos még, hogy a benn tartózkodók közé beleszámítják-e például a hat év alatti gyerekeket, akikre a maszkviselési kötelezettség nem vonatkozik. A bizonytalanságot az is fokozza, hogy a kamara két számot adott meg: a javaslat szerint 100 négyzetméter alapterületig 5-10 négyzetméterenként egy, ennél nagyobb üzletek esetében pedig 15-20 négyzetméterenként egy vásárló tartózkodhatna egyidejűleg a boltokban.
Ezzel együtt bizonyos dolgokat már ki lehet számolni: a Blokkk úgy kalkulál például, hogy az országban található élelmiszer-üzletekben összesen 200-300 ezer ember vásárolhatna egyidejűleg. Az átlagos boltméret 128 négyzetméter, egy ekkora üzletben 6/8 ember tartózkodhatna. Egy kisboltban azonban ennél akár több is: egy 99 négyzetméteres boltba például 9/19 embert engedhetnének be.
A portál egyes tipikusnak tekinthető boltokat is megnézett. A kalkuláció alapján például egy közepes méretű szupermarketbe (Aldi, Lidl, Coop Szuper stb.) 60/90 ember férne be, egy Tesco Express méretű boltba kb. húsz, egy hipermarketbe már több száz. Egy sarki kisboltnál 3/6 fő lehetne a limit, a skála másik végén található soroksári IKEA-ban pedig 1700/2266 vásárló.
További példák a Blokkk.com cikkében.
