Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A magántőke bevonása, a ppp-konstrukció nem feltétlenül ördögtől való – mondta a részben ilyen konstrukcióban épült M5-ös és az M6-os autópályákról a Válasz Online-nak Reményik Kálmán, aki 2010-ig vezette az állami infrastruktúrafejlesztőt, a NIF-et. Reményik szerint – aki hangsúlyozta, hogy a NIF a finanszírozási keretek kialakításában nem vett részt – lehetséges, hogy az állam valóban több ezer milliárd forintot bukott az M5-ösön és az M6-oson, azonban „2007-ben az államháztartás messze nem állt úgy, hogy költségvetési pénzből megkockáztathatták volna az építkezést, viszont politikai és társadalmi nyomás is volt az M6 építése mögött”. A politikai nyomást szerinte Toller László testesítette meg, aki „bivalyerős embere volt a szocialistáknak, s minden megyei pártelnök arra hajt mindig, hogy a megyeszékhelyre autópálya vigyen.
Azonban az, hogy a jelenlegi kormány a teljes gyorsforgalmi úthálózat fenntartását 35 évre koncesszióba adná, egyáltalán nincs rendben – mondta Reményik. „Egészen más az, amikor autópályát kell építeni, és azért, hogy ez megvalósulhasson, szakaszokra bontva koncesszióba adják, mint ez, amit látunk.”
Most a már meglévő, országos autópálya-hálózatot adják oda valakinek.
Reményik szerint az államnak ma alapvetően jól kiépített szervezete van az autópálya-üzemeltetésre. Az egyik az infrastruktúra-fejlesztő, a másik a Magyar Közút. Megvan a feladathoz szükséges gépparkjuk, szervezetük, mindenük. Mi tud majd történni tehát? Az állam nem fogja bezárni a Magyar Közutat, hiszen van egyéb, nem fizetős úthálózat is, amelyet fenn kell tartania. Aki tehát megkapja majd a koncessziót, jó eséllyel ugyanúgy az állami szervezeteket bízza majd meg a munka tényleges elvégzésével, csak rászámol némi hasznot, amelyet zsebre vág.
Ez tehát nem fejlesztés, hanem örökjáradék valakinek.
Rogán Antal egyébként szerint egy, a koncessziós kiírásról tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a Magyar Közút nem szűnik meg, ám a magyar állam és cégei az érintett útszakaszok fenntartásához kapcsolódó eszközöket át fogják adni a koncesszió nyertesének.
A koncessziót elnyerő konzorciumban a Duna Aszfal (az ország egyik legnagyobb mélyépítő cégcsoportja, a Szijjártó Péter külügyminiszter jachtoztatásával híressé vált Szíjj László érdekeltsége) Reményik szerint benne lesz műszaki és üzemeltetési oldalról, finanszírozásiról pedig vagy egy kínai bank, vagy a most felállított magyar bankok konzorciuma. „Amikor a mi időnkben össze kellett rakni egy finanszírozási tervet az M6-hoz, az mindenesetre még fél évet vett igénybe.”
Tehát ami most zajlik a szemünk előtt, az egy lefújt focimeccs, amelynek az összefoglalóját látjuk már csak
– mondta a szakember utalva arra, hogy a koncessziós eljárás kiírása és a jelentkezési határidő közt mindössze szűk egy hónap van.
