A kormány által tavaly összevásárolt majdnem tizenhétezerből alig két és fél ezer lélegeztetőgép jutott el a koronavírus-járvány lassan másfél éve alatt a rendeltetési helyére. Erre a HVG adatkérése nyomán, az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) közléséből derült fény.

A dobozokban, szétszerelve érkezett masinák beüzemelés előtti műszaki felkészítése sem volt akármilyen üzlet. Az eredetileg közúti fuvarozással foglalkozó, kétévnyi tetszhalottságból épp a megbízás hónapjában feléledt Pannon Cargo & Sped Kft. csaknem a teljes beszerzett gépmennyiséget felkészítette a beszerelésre. Méghozzá meglehetősen húzós áron: a 2020. májusi, eredeti szerződés szerint gépenként 1,5 millió, a 2,7 milliárdos keretösszeg kimerülése utáni hosszabbításban pedig darabonként 862 ezer forintért vállalta a cég (szemben a beüzemelésre 1,5 milliárdos megbízást kapó Endo Plus Kft. 768 ezer forintos egységárával, amelyben ráadásul nemcsak maga a lélegeztetőgép, hanem egy teljes, monitort és egyéb kiegészítőket tartalmazó szett installálása benne volt). 2020 decemberéig szóló szerződéseik alapján mindenesetre a Pannon Cargo & Sped összesen legfeljebb 6200, az Endo Plus pedig nem egészen 3000 berendezés felkészítésére kapott megbízást – vagyis ketten együtt valamivel több mint 9000 darabra.

Az Okfő válasza alapján viszont az intézményellátó összesen 15 123 készüléket vett át a két vállalkozástól, vagyis másfél ezer darab híján a teljes beszerzett mennyiséget beüzemeltették – teljesen feleslegesen. A szerződésekkel fedett 9000 darab feletti mennyiségre – több mint hatezer további készülék felkészítésére – ráadásul újabb megállapodást kellett kötni valamelyik (vagy mindkét) céggel; hogy ez így történt-e, azt sem a két érintett cég, sem a minisztérium nem árulta el a HVG-nek.

A 2018-ban még nulla, 2019-ben pedig 450 ezer forintos bevételt produkáló Pannon Cargo & Sped könyveiben viszont alighanem aranybetűkkel írják majd a 2020-as évet, amelyben az előző időszak kilencezer-ötszázszorosára rúgó, 4,29 milliárdos árbevétel mellett a 2019-es profit négyezer-kilencszázszorosát kitevő, 2,64 milliárdos nyereséget könyvelhettek el. A profit háromnegyedét – húszmillió híján kétmilliárd forintot – osztalékként fel is vette a céget két hónapja Genexom Kft.-re keresztelő három tulajdonos.

A cikk teljes terjedelmében az e heti HVG hetilap Magyarország rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható.