Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
„Soha nem szűkült olyan mértékben a nyomtatott sajtó hazai piaca, mint 2020-ban” – kezdi szerdán megjelent elemzését a G7. A portál ezt a KSH héten megjelent adatai alapján készítette el; a számok a lappiac eltelt éveinek alakulását mutatják be.
Az elemzés szerint a teljes évben 460 milliót nyomtattak ki a különböző időszaki lapokból, ami közel 100 millióval kevesebb az egy évvel korábbi eredménytől.
A jelentős csökkenés egyik oka a portál szerint, hogy a nyomtatott sajtót különösen rosszul érintette a koronavírus-járvány. Itt ráadásul két jelenség is tetten érhető: a reklámpiac bezuhanása, valamint az, hogy a kijárási korlátozások miatt elmaradt a standokról való vásárlás.
A G7 szerint a példányszámoknál is nagyon szembetűnő, bő 15 százalékos a csökkenés, ami az eddigi legnagyobb, amit a KSH mért. Ezt azonban csak részben magyarázza az internetes cikkolvasás: a G7 szerint a napilapok mélyrepülése 2010 után kezdődött. „Ez pedig biztosan nem független attól, hogy a kormányzatnak a magyar sajtó szisztematikus bedarálása érdekében tett lépései is itt okozták talán a legnagyobb pusztítást” – fogalmaznak a cikkben.
A lap példaként hozza a Simicska Lajos-féle Metropol esetét, amit korábban még bő 300 ezer példányban nyomtattak ki. A későbbi eltűnése viszont 80 milliós visszaesést eredményezett a piacon. A Magyar Nemzet bedarálása pedig 3 százalékos csökkenést jelentett a statisztikai mutatókban.
A G7 szerint az is beszédes, hogy a vidéki lapok esetében még 450 ezer volt az együtt értendő példányszám, azonban a kormányközelségbe kerüléssel ez a szám 275 ezerre zuhant. „Azaz éves szinten ebből a szegmensből is eltűnt durván 45 millió eladott példány” – összegez a portál.
