Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
674 olyan cég közül, amely teljesen vagy részben orosz tulajdonban működik Magyarországon, 97-et alapítottak az orosz-ukrán háború kitörése óta. A Szabad Európa most arról írt: ugyan az ide érkező oroszok többsége csak a saját vagyonát szeretné biztonságban tudni, négy olyan céget is találtak, ahol titkosszolgálati és politikai körökbe is vezetnek a szálak.
Ilyennek nevezi a portál például az ITK Systemet, amely számítógépek nagykereskedelmével foglalkozik, az orosz anyavállalata viszont az FSZB-től, az orosz titkosszolgálattól kapott engedélyt informatikai titkosítások fejlesztésére. A GDK Navigation Kft.-nek pedig, amely természettudományi műszaki kutatás-fejlesztéssel foglalkozik, a tulajdonosa Oroszországban egy másik cégével a drónok működéséhez szükséges giroszkópokat fejleszt. Az IRIAS Hungary anyavállalatának főigazgatója egy nukleáris szakértő, akinek a kutatási intézete Paks II-ért lobbizhatott, a Monblan-D Kft. tulajdonosa pedig egy egykori orosz parlamenti képviselő.
A hvg.hu tavaly őszi cikkében nyilatkozó ügyvéd, a magyarországi cégalapítással is foglalkozó Alekszej Morozov szerint „nem jó most orosznak lenni” a gazdasági életben, nagyon megnehezült azoknak a dolga is, akiknek nincs közük az Ukrajna elleni agresszióhoz. Ugyanő most a Szabad Európának beszélt arról: a háború előtt nem nagyon akartak az oroszok itt maradni, most már leginkább olyanok érkeznek ide, akik szeretnének áttelepülni az EU-ba, és „semmilyen formában nem akarnak asszociálódni a kialakult politikai helyzettel, ami az ukrán–orosz konfliktust illeti, háborúellenesek”.
